Megjött a fotó, ez ennyi volt: belecsapódott a Marsba az orosz űrszonda
Nincs remény arra, hogy működésbe lépjen a két napja eltűnt Schiaparelli leszállóegység – erre jutott az Európai Űrügynökség a NASA felvételei alapján.
Nincs remény arra, hogy működésbe lépjen a két napja eltűnt Schiaparelli leszállóegység – erre jutott az Európai Űrügynökség a NASA felvételei alapján.
Egyelőre nem sikerült jelet fogni a Mars felszínére érkezett leszállóegységétől, amelyet az ExoMars orosz-európai űrexpedíció keretében indítottak útnak hét hónappal ezelőtt.
Szerdán 17:40-től élőben követhetjük, hogy közel félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után sikeres-e a Schiaparelli űrszonda Marsra szállása.
A Tesla e-autó atyjának meggyőződése, hogy az emberiségnek, ha biztosan fenn akar maradni, adott esetben képesnek kell lennie átköltözni egy másik bolygóra. Elon Musk tesz is ezért.
Közel félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után október 19-én megérkezik a Marsra az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége. A landolás sikerét jelző információk tízperces késéssel jutnak el a Földre.
A marsjáró egy 2,5 kilométerre lévő hegygerincre indult.
Belátható közelségbe kerülhetett a marsi kolóniák létrehozása. Elon Musk kissé túlzottan is optmistának tűnő tervei szerint nyolc év múlva indulna útnak az első csapat.
Egy kétmázsás, hatkerekű marsjárót készülnek eljuttatni a vörös bolygóra 2020 júliusában vagy augusztusában a kínai űrkutatók, a szerkezetet egy pekingi sajtótájékoztatón mutatták be.
Látványos kedvcsinálót kapott a Mars című dokuszéria, ami a NatGeo történetének eddigi legnagyobb szabású alkotása.
Négy éve landolt a Marson a vörös bolygót vizsgáló Curiosity, a NASA pedig ezt egy jópofa játékkal ünnepli, amelyet számítógépen és mobilon is játszhat.
A Naprendszerről szerzett ismeretek alapján egy illusztrátor különleges képeket készített: bemutatta, hogy milyennek látnánk a Napot, ha más bolygókon lennénk.
Novemberben mutatják be MARS című produkciót, amely Stephen L. Petranek könyve alapján képzeli el, miként hódítjuk meg a Marsot 2033-ban. A film Budapesten forog, megnéztük.
Egykor oxigénben gazdag légkörrel rendelkezett a Mars, állapították meg amerikai kutatók, a vörös bolygó kőzetében talált mangán-oxid alapján.
2027-ben leszállhat az első ember a Marsra, ahol évtizedek alatt városok nőhetnek ki, ezer év alatt pedig azt is elérhetjük, hogy ott lélegezhető atmoszféra legyen – véli Stephen L. Petranek, a HVG gondozásában megjelent Az életünk a Marson szerzője. A díjnyertes újságíró szentül hisz a tudományban – és persze az űrrel foglalkozó magáncégekben, amelyek gazdasági okokból könnyedén átvehetik az űr meghódítását a nemzetek kezéből.
A NASA már be is telepítené a vörös bolygót szakemberekkel, amire egyébként tényleg szükség lesz, ezért nyilvánosságra hozták az első álláshirdető plakátokat.
Nemrég még csak egy legénység nélküli hajóról volt szó a vörös bolygó kapcsán, de kiderült: a SpaceX ezzel csak előkészítené a terepet, hogy embereket küldjön a Marsra – előbb, mint a NASA.
Csak 76 millió kilométerre lesz, ne hagyja ki!
Ridley Scott Mentőexpedíciója után újra a magyar fővárosba költözik a vörös bolygó – ezúttal Ron Howard produceri munkálataival készít dokuszériát a National Geographic.
Ősi cunamikra utaló jeleket találtak a Mars felszínén, eszerint nagy kiterjedésű óceánok lehettek a bolygón.