A magyar kormány csak az Európai Bizottságot ámítja a 27 pontos csomagjával, vagy az valóban alkalmas lehet a korrupció elleni harcra? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni, mire lehetnek jók az új intézkedések és intézmények.
A magyar társadalomnak kiemelkedően magasan van a korrupcióval szembeni toleranciaküszöbe, a mostani választás pedig bebizonyította, hogy a korrupció elterjedése egyáltalán nem befolyásolja az eredményt – mondja Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Az EU második legkorruptabb állama vagyunk, a középosztály anyagi helyzete mégis javul, viszont pont nem ez a réteg támogatja igazán a kormányt – az ilyen ellentmondásokra keresték a válaszokat a Transparency International Magyarország beszélgetésén a friss Korrupcióérzékelési Index bemutatása után. A résztvevők szerint sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné, a komoly változást pedig a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el.
A külföldi befektetők és a magyar gazdaság szereplői is elfogadták, hogy korrupt környezetben kell mozogniuk, annyira csábító volt az olcsó pénz, az emberek nagy többsége pedig egyszerűen belefásult ebbe – olvasható a Tárki most közzétett idei Társadalmi Riportjában. Martin József Péter azonban azt is bemutatja: a korrupció hosszú távon emészti fel a rendszer legitimációs forrásait.
Miért nem lázadnak a magyarok még akkor sem, ha nyilvánvaló a politikai korrupció? – Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusát kérdeztük.
A Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt arról, hogy az állami korrupció lényege a javak újraelosztása.
