Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Népszavának adott interjúban az uniós operatív programmal kapcsolatos korrupció, a rendszerszintű visszaélések és más szabálytalanságok miatt bevállalt több száz milliós büntetésről Martin József Péter elmondta, hogy a kormánynál sokáig arra számítottak, hogy szinte bármit meg lehet csinálni, és az Európai Unió szemet huny efelett. Martin szerint a probléma az, hogy az adófizetők pénzéből fizetik a büntetést. Az állam ezt elvileg átháríthatná a korrupciót elkövetőkre, de itt ez nem életszerű, mert ebben az esetben a büntetés minden bizonnyal a kormányhoz közelálló személyekre és vállalatokra szállna.
Martin szerint a közbeszerzési rendszer nagyon durván ki van téve a korrupciónak, a Transparency becslései szerint a pályázatoknak mintegy 60-70 százalékát szövi át valamilyen szinten a korrupció, ami olyan 25-30 százalékos túlárazáshoz vezet. Úgy látják, a verseny nélküli, egyajánlatos közbeszerzések aránya ma már 42 százalék, ami a korrupciós kockázatok igen magas, az uniós átlagot jóval meghaladó szintjéről árulkodik.
Az adjunktus azt is elmondta az interjúban, hogy Magyarországon a korrupció végletesen központosított. Az állami korrupció lényege az erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése, és a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása.
Szerinte az ideológia mindehhez a nemzeti tőkés- és középosztály létrehozatala, ezért mondják a kormánypárti ideológusok, hogy amit mi korrupciónak nevezünk, az a rendszer lényege. A kutató viszont úgy véli, hogy inkább felduzzasztott és folytonosan megfelelni vágyó kliens-rétegről beszélhetünk. Azt is hozzátette, a rendszer nem statikus, mozgásban van, egyesek bekerülnek a pixisbe, mások meg kiesnek onnan.
