Miért felejtették el és hogyan találták meg az ötezer éves civilizációt, ami mára kikopott a magyar történelemkönyvekből? Ennek eredtünk nyomába a Szépművészeti Múzeum kivételes Mezopotámia-kiállítása kapcsán Niederreiter Zoltán assziriológus kurátorral.
Mi köze lehet egy ókori keleti démonnak az 1970-es évek kultikus horrorfilmjéhez vagy a 2000-es évek legsikeresebb virtuális zenekarához? A Szépművészeti Múzeum hiánypótló Mezopotámia-kiállításáról ez is eszünkbe jutott, de bőven maradt bennünk hiányérzet.
Mezopotámiában több olyan téglát is készítettek, amikre – vélhetően – az aktuális uralkodó nevét vésték. A vizsgálatok alapján furcsa anomália ment végbe a térségben abban az időben.
A mai Irakot is magában foglaló egykori Termékeny Félhold birodalmai és kultúrái az Eufrátesz és a Tigris folyóknak köszönhetik születésüket. A térséget ma a kiszáradás fenyegeti.
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Régészek egy olyan kőtáblát találtak az ősi Mezopotámia területén, melyen egy péniszét fogó férfit leopárdok vesznek körbe.
A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
Amikor ezekben a napokban a csokinyuszik között válogatunk, valójában évezredek öröksége vesz körül minket. Bár a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a hozzá tartozó szimbolikában és a szokások egy részében a pogány újjászületés-ünnepek élnek tovább. Sokan ezt valamiféle pogány-keresztény szembenállásként értelmezik, pedig valójában értékként is tekinthetünk rá.
Miközben az iraki hadsereg már visszaszerezte Moszul egy részét, a műholdfelvételek azt mutatják, hogy két ikonikus régészeti lelet is elpusztult a térségben, ráadásul nem a harcok során, hanem szándékos, emberi pusztítás eredményeként. Az ISIS lehet a háttérben.
Több ezer eurót érő, négy és fél ezer éves sumér szobrokat hagytak hátra egy szlovén befogadóállomáson a menedékkérők tavaly novemberben. A ljubljanai nemzeti múzeum megerősítette a tárgyak eredetiségét, a rendőrség szerint illegálisan áshatták ki őket Szíriában vagy Irakban.
Mezopotámiai dámvad (Dama mesopotamica) született a Szegedi Vadasparkban, a világ legritkább szarvasfajának példányai csak a Tisza-parti város állatkertjében láthatók Magyarországon.
Az ókori források megbízhatatlanok – vélik a nemiség történetét kutató egyes történésznők, miközben a többi régész és ókortudós inkább úgy véli: lehet igazság néhány olyan történetben, amely az ősi vallások és a szex összekapcsolódására utalnak. Minderről a Spiegel magazin írt – igyekezvén bemutatni az összes szakvéleményt.
