szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen.

A Tübingeni Egyetem csütörtöki közlése szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van.

Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. "Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk" - idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak - közölte Puljiz.

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben - idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt.

(Borítóképünkön egy a Mittani Birodalom idejéből fennmaradt ház az ókori Niszibisz városában, a mai Törökország területén. Forrás: Wikipédia)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!