A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
A kormánypárti publicista azt javasolta, hogy írják össze, mely bírók vettek részt a februári tüntetésen. A DK-s Vadai Ágnes Polt Péter legfőbb ügyész véleményét kérte ki az ügyben, aki a NAIH-hoz továbbította az ügyet.
A mentőszolgálat belső vizsgálatot indított, mely nem talált felelőst. A rendőrség, illetve az Adatvédelmi Hatóság vizsgálatai még folyamatban vannak.
A Switch IT Kft. is jelezte a NAIH felé az adatszivárgást, amelyben több ezer személyes adat került ki az internetre.
Később végül csak megkapták a hivatalos levelet is.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.
A koronavírus idején az oltásregisztrációhoz használt e-mailcímekre teljesen más témájú levelek is érkeztek a kormánytól, de a hatóság szerint mindez rendben volt, mivel bárki leiratozhatott azokról.
A Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó cég korábban ugyanebben az ügyben nyert pert kormányközeli médiumokkal szemben.
Az ügyről Czeglédy Csaba tett bejelentést. A kiszivárgott adatokból az is kiderült, hogy a központ képzéseire aktív fideszes politikusok is jelentkeztek.
Nem először fordul elő, hogy a kormány propaganda terjesztésére használja a Covid-oltásokhoz évekkel ezelőtt megadott e-mail-címeket, most éppen a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdító leveleket küldtek ezekre szét. Az adatvédelmi hatóság dolga lesz kivizsgálni, jogszerű-e ez.
A hatóság kifejezetten azt vizsgálta, hogy az ellenzéki előválasztás idején hogyan kezelte a cég az adatokat.
Fel kell hígítani az eddigi adatvédelmi szabályokat ahhoz, hogy a kormány megvalósíthassa az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézését. A mobilalkalmazás fejlesztésében ugyanaz az állami cég vesz részt, amelynek az eSzemélyiM applikációja már egy éve akadozik.
Dr. Szabó Endre Győző kezdettől, 2012 óta dolgozott az adatvédelmi hatóságnál.
Nem világos, hogy kik a bejelentők, csak annyit tudni róluk, hogy 61 közülük adatkezelő, egy pedig adatfeldolgozó.
Az informatikai rendszer nem volt felkészülve a járvány miatt megnövekedett bejelentések kezelésére.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Többen is a NAIH-hoz fordultak, a hatóság pedig vizsgálatot indított.
Nagyon sok személyes adat került ki tavaly nyáron.
Rekordbüntetést szabott ki a NAIH, melyet a március végén megjelent előző évi beszámolójában hozott nyilvánosságra. Amellett, hogy ez az eddigi legmagasabb adatvédelmi büntetés, egyben az első is, mely mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználásából adódik – írja elemzésében a Deloitte tanácsadó cég.
