Új holdjárót indít útnak az Egyesült Államok, de nem a NASA
A tervek szerint június elején landolna a Hold felszínén az az új amerikai holdjáró, amit a Carnegie Mellon Egyetem mérnökei fejlesztettek ki.
A tervek szerint június elején landolna a Hold felszínén az az új amerikai holdjáró, amit a Carnegie Mellon Egyetem mérnökei fejlesztettek ki.
Sikeresen földet ért a Szojuz MSz-22 űrhajó, amelynél decemberben állapítottak meg szivárgást – közölte kedden a NASA.
A James Webb űrteleszkóp a TRAPPIST-1b bolygót vizsgálta, ami egy olyan csillagrendszerben kering, ahol a lakható zónában hét bolygó is található. Ő az egyik.
Minden jel szerint bőséges mennyiségű víz lehet a Hold felszínén ahhoz, hogy ellássa a leendő holdbázis tudósait.
A VHS 1256b jelű bolygó 40 fényévre van a Földtől, a távolság fényében igen meglepő, hogy a James Webb űrteleszkóp képes ellátni odáig, és igen fontos adatokat rögzített.
Az Egyesült Államok űrhivatala is érdeklődik a Kaliforniai Egyetemen megálmodott hajtómű iránt, amely tízszer gyorsabb utazást tenne lehetővé, mint a most az emberiség rendelkezésére álló technológia.
A NASA tudósai szerint a 2023 februárjában felfedezett 2023 DZ2 aszteroidát nem most látjuk utoljára: 2026-ban csekély eséllyel ugyan, de becsapódhat a Földbe. Aggodalomra viszont nincs ok.
Az AIM nevű űrszondát még 2007-ben állította pályára a Föld körül a NASA, azóta figyelte a bolygó légkörét. A működését eredetileg 2 évre tervezték.
A NASA 2024-ben kezdene bele egy új vontató űrhajó fejlesztésébe, ami segítene abban, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Földbe csapódjon. 180 millió dollárt kaptak a projektre, de nagyjából 1 milliárdra lenne szükség.
A NASA tudósai egy nemzetközi kutatócsoportot vezetve, a mesterséges intelligencia segítségével minden eddiginél pontosabb becslést adtak arra, hogy Afrika nem trópusi régiójában mennyi fát találni, és azok mennyi szenet raktároztak el.
Az amerikai űrhivatal és a hazai pályára dolgozó Axiom Space szakemberei által tervezett űrruha 40 év után nyugdíjazná a jelenleg használatos, mára igen korszerűtlen szkafandereket.
A NASA Curiosity nevű Marsjárója két olyan felvételt is készített a vörös bolygó égboltjáról, amihez foghatót eddig nem sikerült megörökíteni ott.
A NASA mérnökei még elemzik az Orion űrhajó tavalyi küldetése során rögzített adatokat, de a szervezet már azt tervezi, hogy jövőre emberrel a fedélzeten küldi vissza a Holdhoz a szerkezetet.
A NASA tudósai újra elemezték a Dart űrszonda becsapódásakor rögzített adatokat, és kiderült, a szerkezet napeleme találta el először a Dimorphos aszteroidát.
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
A Solar Orbiter nevű űreszköz január 3-án rögzítette, ahogy a Merkúr áthalad a Nap légkörének különböző rétegein. A szerkezet a megfigyelés során kalibrálta a műszereit.
A NASA az eddigieknél könnyebb és strapabíróbb alkatrészeket állíthat elő a különböző küldetésekhez, köszönhetően a mesterséges intelligencia tervezésének.
Egy mikrohullámú radart, a FINDER-t küldte a török és szír földrengés helyszíneire a NASA, mely akár 9 méter vastagságú törmeléken keresztül is tudja érzékelni a szívverést.
A NASA 2024-ben már embert vinne a Holdhoz, hogy a holdra szállás előtti utolsó próbán megkerülje velük az égitestet. Hogy kik lesznek ők, az hamarosan kiderül.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter nevű műholdja különleges alakú homokdűnéket fotózott a bolygó felszínén.