Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
A NASA és egyúttal az emberiség eddigi legambiciózusabb űrtudományos vállalkozása az a projekt, amely során a szervezet a Marsról vett mintákat hozna a Földre. Ennek előkészületi munkáit a Perseverance nevű Mars-járó már elkezdte.
Az egész terv arra épül, hogy egy jövőbeni küldetés során a NASA összeszedi a megadott pontokra letett marsi mintákat, majd azokat útnak indítja a Föld felé. Mindez egyszerűen hangzik, ám hatalmas technológiai kihívást jelent a megvalósítása, hiszen elég egyetlen rossz mozzanat, és máris úszik a több milliárd dolláros fejlesztés.
A minták az első tervek szerint 2033-ban érnének vissza a Földre, ám most úgy néz ki, ez csúszhat.
A Földön vizsgálhatják meg a Marsról származó mintákat
A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni.
A SpacePolicyOnline szerint Bill Nelson, a NASA vezetője nemrég arról beszélt az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága előtt, hogy az idei évben további 250 millió dollárra, 2024-ben pedig újabb 250 millió dollárra lesz szükség a projektre az eredeti számításokhoz képest. Enélkül – véli Nelson – a 2028-as indítás és a 2033-as visszatérés is veszélybe kerül.
A Mars Sample Return nevű projekt 822,3 millió dollárt kapott eddig 2023-ban, 2024-re pedig 949,3 millió dollárt kér a NASA. A becslések szerint egyébként a 2028-as induláshoz összesen 8,26 milliárd dollárra – 2859,7 milliárd forint – van szükség. Ez már jóval magasabb összeg ahhoz a 2020-as becsléshez képest, hogy elég lesz 7 milliárd is.
A NASA a jövőben egy második, független felügyelőbizottságot is létrehozna, hogy a projekt időben és a költségvetési keretben mozogva valósuljon meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
