Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
A parlament várhatóan a jövő héten tárgyal a két ország csatlakozásáról szóló kormányjavaslatról.
A kormányfő a szokásos reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy szükség lehet néhány tisztázó beszélgetésre a svéd, a finn és a magyar parlament között mielőtt a magyar képviselők megszavaznák a két skandináv ország NATO-csatlakozását.
A jövő heti háromnapos ülésen vitát tartanak az akkumulátorgyárakról is.
Az erről szóló hírében az MTI elfelejtette közölni, hogy Törökország mellett Magyarország a másik állam, amely még nem hagyta jóvá a svédek és a finnek csatlakozási szándékát.
Az EU-tagországok közül utolsóként, a téma hét hónapos “parkoltatása” és több, a konkrét szavazásra tett kormányzati ígéret megszegése után március elsején végül tényleg tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Sanna Marin hangsúlyozta: nincs ínyére, hogy Svédországot „problémás diáknak” bélyegzik.
Bár a döntés megosztotta a finn kormánykoalíciót, ugyanakkor a szállítmányok újraindítása részét képezte annak a háromoldalú megállapodásnak, amit a svédek és a finnek nyáron kötöttek a NATO-csatlakozás érdekében Törökországgal.
Miközben Törökország blokkolja Svédország NATO-csatlakozási folyamatát a kiadatások megtagadása miatt, Stockholm többször felhívta a török kormány figyelmét a svéd igazságszolgáltatás függetlenségre, valamint arra a tényre, hogy a kiadatással kapcsolatban a végső szó Svédországot illeti meg.
Külön ünnepnapja lesz jövőre az Aranybullának – döntött a parlament, ahol a képviselők egy nappal a javaslat benyújtása után megszavazták az önálló energiaügyi tárcát is, így hamarosan napirendre kerülhet a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálása is, amit már bő négy hónapja „parkoltatnak”.
A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.
Erdogan nem Brüsszelt okolja.
A külügyminiszter szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a parlament napirendre fogja tűzni a ratifikációs szavazást.
A kormány nyújtotta be a svéd–finn csatlakozásról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek, de a kormánypárti kétharmadnak mintha mégsem lenne sürgős a döntés.
