A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
Az EP-képviselő szerint Orbán az európai történelem sötét oldalára löki Magyarországot, leváltani mégsem az Európai Uniónak, hanem a magyaroknak kell.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
A magyar kormány újfent azt állítja, hogy már csupán karnyújtásnyira van a megállapodás az EU-pénzekről. Magyarország az illegális kitoloncolások bajnoka az EU-ban. Ukrajna túlélése az amerikai republikánusokon múlhat. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt? Ezekről beszélt a Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.
A házelnök azt ígérte, hogy a svéd kérvény ratifikálásában nem Magyarország lesz az utolsó.
Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.
Sauli Niinistö finn elnök vasárnap védelmébe vette, hogy hazája esetleg Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
Meglepő, új indokkal magyarázta ráadásul a Fidesz, miért kell sokadjára is halasztani a szavazás időpontját: mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”.
A miniszterelnöktől megszokott békegalambkodáson kívül más részletről nem tartották fontosnak tájékoztatni a magyar hírolvasókat.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Oroszország már a spájzban van, a magyar kormány meg nem akarja rázárni az ajtót.
