Pakisztán nem örül annak, hogy Donald Trump rögtön azután bombázta Iránt, hogy Nobel-békedíjra javasolták
Arra számítottak, hogy a gesztus hatására átgondolja az amerikai elnök, hogy csatlakozzon-e az izraeli támadáshoz.
Arra számítottak, hogy a gesztus hatására átgondolja az amerikai elnök, hogy csatlakozzon-e az izraeli támadáshoz.
Pakisztán szerint az amerikai diplomáciai beavatkozás vetett véget az Indiával folytatott harcuknak, míg India szerint ez kétoldalú katonai megállapodás eredménye volt.
Óscar Arias Sánchez egy római császárhoz hasonlította az amerikai elnököt.
„Budapesten a szülők elengedhetik iskolába a gyerekeiket, nem kell azon aggódniuk, hogy a szeretteik bármelyik pillanatban meghalhatnak” – mondta a HVG-nek Olekszandra Matvijcsuk, 2022 Nobel-békedíjasa, aki így nem érti a magyar „háborús fáradtságot”. A háborús bűnöket dokumentáló ukrajnai Polgári Szabadságjogokért Központ vezetője szerint naiv, aki azt hiszi, hogy Putyin megáll Ukrajnánál, amikor az orosz tévében nyíltan beszélnek arról, melyik országot fogják legközelebb megtámadni.
A petíciót már közel 90 ezren írták alá.
Olekszandr Merezsko azzal a reménnyel küldte el a jelölését, hogy Trump béketeremtési terve a nemzetközi jogon fog alapulni.
A szegénység felszámolásáért végzett munkájáért kitüntetett közgazdász minden vádat tagad.
Százéves korában meghalt Henry Kissinger Nobel-békedíjas diplomata, nemzetbiztonsági tanácsadó és korábbi külügyminiszter, az Egyesült Államok külpolitikájának meghatározó alakja. Szerkesztette: Lakos Gábor
A kiszabadítását célként kitűző mozgalom szerint az aktivista beteg.
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.
Bjaljacki alapította azt a szervezetet, mely jogi és pénzügyi segítséget nyújtott a tüntetőknek a 2020-as fehéroroszországi zavargások idején.
A miniszter török kollégájával tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: született egy kezdeményezés, amely felterjesztené Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Nobel-békedíjra.
„Az orosz-ukrán békéért tett erőfeszítéseivel" érdemelte ki a jelölést Erdogan a török parlamenti házelnöktől.
A Memorial emberi jogi szervezet nem engedelmeskedett.
Nehezményezik, hogy egy orosz emberi jogi szervezettel és egy fehérorosz aktivistával közösen kapták az elismerést.
A háború kitörése után biztonságba helyezte anyját és kutyáját, majd jelentkezett az ukrán hadseregbe. Nevetve mondták, folytassa csak a munkáját. Szasa Romancova most szombaton a Polgári Szabadságjogok Központjának ügyvezető igazgatójaként a szervezet elnökével együtt veheti át Oslóban a Nobel-békedíjat. Az ukrán civil aktivistával kijevi irodájában beszélgettünk jó és rossz oroszokról, magyarokról és a holttestek látványáról. Portré.
Szasa Romancova a díjazott szervezet kijevi irodájában beszélt a HVG-nek a háború valóságáról és arról, miért követelik, hogy „agressziós bűnök” miatt külön törvényszéket állítsanak fel Vlagyimir Putyinnak.
„A Memorial szándéka és hivatása az emberekről, a történelemről, az elnyomás áldozatainak nyújtott segítségről és az állami erőszak elleni küzdelemről szól” – olvasható a szervezet állásfoglalásában, amely hozzátette, hogy az oroszországi jogvédők erős nyomásnak vannak kitéve.