Trump és Putyin a napokban telefonon egyeztettek. Mit jelentene egy kierőszakolt béke Ukrajna számára?
Putyin nem azért kezdte ezt a háborút, hogy Ukrajna egy részét elfoglalja, hanem hogy az egész országot leigázza és elpusztítsa. És nem fog itt megállni, ő az Orosz Birodalmat akarja erőszakkal restaurálni. Ha nem vagyunk képesek megállítani Putyint Ukrajnában, tovább fog menetelni. Ebben nem akadályozzák az elmúlt három év emberi veszteségei sem. Számára az emberi élet a legolcsóbb erőforrás Oroszországban.
Egy mihamarabbi béke Ukrajnának is érdeke.
A legfontosabb kérdés, hogy milyen biztonsági garanciák szavatolják annak betartását. Putyin ugyanis ezekből szűri majd le, hogy le kell-e mondania céljairól, vagy idővel újra nekivághat. Ez a háború nem 2022 februárjában, hanem 2014-ben kezdődött. Akkor Ukrajna semleges volt, ezt az alkotmányunk is kimondta. Jogilag esélyünk sem volt arra, hogy csatlakozzunk a NATO-hoz, még ha szerettünk volna is. Mi akkor megdöntöttük az autoriter rendszert, és esélyt kaptunk országunk demokratikus átalakítására. Hogy ebben megakadályozzon, Putyin megszállt minket, elfoglalta a Krímet, Ukrajna keleti régióinak egy részét, és nyolc évvel később nagyszabású háborút indított.
Putyin nem a NATO-tól fél, hanem a szabadság eszméjétől, amely közelebb került az orosz határokhoz.
Mi lenne valódi biztonsági garancia?
Több forgatókönyv is létezik, de először is hadd mondjam el, hogy melyik út nem járható. Az, amit a budapesti memorandum 1994-ben kijelölt. Akkor Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, majd később Franciaország integritásunk és biztonságunk garantálását ígérte, de a valóságban nem kaptunk semmit. Ez a memorandum egyértelmű jele annak, hogy a papírok nem számítanak.

A leglogikusabb megoldás az ország NATO-csatlakozása lenne. Ukrajna megérdemelné ezt, hiszen nem haszonélvezőként válna taggá. Mi vagyunk az egyetlen ország, amelynek hadserege rendelkezik az oroszokkal szembeni harci tapasztalattal, és ezzel növelnénk a szövetség biztonságát is. De megértjük, hogy a jelenlegi helyzetben ez politikailag lehetetlen kérés. Addig is marad a másik lehetőség: a megelőzés, az elrettentés és a válaszlépések olyan egysége, amelyek együttesen ugyanolyan hatást érnek el, mint a washingtoni szerződés 5. cikkelye, ami a NATO-tagállamoknak való segítségnyújtást garantálja. Ilyen lehet az ukrán légtér közös védelme nyugati szövetségeseinkkel. Mint minden diktátor, Putyin is gyáva: akkor támad, ha gyengeséget érez.
Lát esélyt arra, hogy a háború eszkalálódik, és elérhet más országokat is, például Magyarországot?