December végéig fenntartja az OPEC-ben közösen vállalt mértéken felüli önkéntes olajtermelés-csökkentést Oroszország és Szaúd-Arábia, a „olajpiac stabilitása" érdekében.
A Wall Street Journal az USA arab szövetségeseihez fűződő viszonyát elemzi, míg a Guardian újságírója Izrael háború utáni kilátásait taglalja. Mindeközben továbbra is téma, hogy mi lesz Ukrajna sorsa és az orosz–ukrán konfliktus kimenetele. Szemle.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
A rakéta nukleáris robbanófejet is célba tud juttatni.
Amerika pénzügyi és katonai ereje alapján képes egyszerre támogatni háborúban álló szövetségeseit. Más kérdés, mi van, ha kiszélesedik a gázai konfliktus, azonban ettől még messze vagyunk – véli Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Ukrán erőket segítettek kibertámadásokban, az FSZB azonban őrizetbe vett két orosz hackert, akik most súlyos vádakkal néznek szembe.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Ugyanaz a két komikus verte át az olasz miniszterelnököt, mint akik Karácsony Gergely főpolgármesterrel hitették el tavaly nyáron, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel beszél telefonon.
Ez nagyjából két hónapnyi háborúra elég jelenleg Ukrajnában.
A 118 megtámadott városban vagy faluban ketten haltak meg, és egy olajfinomítót is találat ért.
Az üggyel összefüggésben két orosz katonát tartóztattak le.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be a Szfera nevű műholdprogram indulását – csakhogy ekkor még nem ez volt a hivatalos neve. Mire azonban visszaért a Kremlbe, a Roszkoszmosz vezetője, Dimitrij Rogozin intézkedett, hogy biztosan ne az elnök tévedéseként emlékezzen rá senki.
Káled Masál 2017-ig vezette a Hamász politikai szárnyát.
A háború új szakaszába lépett, írja a német lap elemzése.
A palesztinok mellett kiálló férfiak törtek-zúztak, és még egy rendőrautónak is nekiestek a hatóságok szerint.
Az amerikai exelnök előszeretettel példálózik Magyarországgal, ami legalább arra jó, hogy kiderüljön, mennyire nincs képben.
Egy biztonsági rést kihasználva e-mail-szerverekre hatoltak be, és loptak el leveleket orosz hackerek, derül ki az ESET kiberbiztonsági cég jelentéséből.
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
Az orosz város alpolgármestere harcot hirdetett a „provokáció” ellen.
