A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
Végignéztük, a magyar kormány mely orosz üzleti kapcsolatai szúrhatják leginkább David Pressman budapesti amerikai nagykövet szemét, melyekre a pekingi Putyin–Orbán-találkozó kapcsán utalhatott. És megvizsgáltuk, túlozhatott-e Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, amikor azzal vágtak vissza, hogy az Egyesült Államok idén kétszer annyi orosz nukleáris fűtőelemet vett.
A kölcsönös érdek ismét egymás mellé sodorta Oroszországot és Észak-Koreát, mely utóbbit Moszkva a Szovjetunió szétesése után magára hagyott.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
Abu Marzuk szerint a Hamász Oroszországba invitálása a jelenlegi konfliktus idején „üzenet az egész világnak".
Szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége. Magyarország közben még több gázt vesz a Gazpromtól.
Magyarország van jobban ráutalva, hogy jó viszonyban legyen a szövetségeseivel – mondja Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense.
Az amerikai kezdeményezés Izrael önvédelemhez való jogának hangsúlyozása mellett a konfliktus szereplőit humanitárius fegyverszünetre szólította volna fel, míg az oroszok egy szélesebb körű tűzszünetet követeltek volna. Izrael mindkét indítványt elutasította.
Oroszország két támaszpontot és egy légibázist tart fenn Örményországban.
A két ország között az orosz–ukrán háború miatt mérgesedett el a viszony, a döntés indoklása szerint a betiltott oldalak információs háborút folytattak Moldova ellen.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
Az izraeli és az orosz-ukrán háború is egy olyan időszakban történik, amikor a világ egyik fele abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok évtizedes dominanciája véget érjen és egy új rend alakuljon ki. Ahogy Oroszország 2022-ben elérkezettnek látta az időt Ukrajna lerohanására, úgy Irán is bátrabban tesz lépéseket Izraellel szemben, és a világ más pontjain is háborúk törhetnek ki. Az újonnan formálódó világrend egyelőre nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a régi.
Két év alatt 20 százalékot ugrott a számuk.
Köszönet a lengyeleknek, Orbánék és a keresztények, a gondoskodó Európa eltűnése - a többi között ezekről írt elemzéseket a világsajtó hétfő reggelre. Tallózó.
Az ENSZ vizsgálata további bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az orosz hadsereg „válogatás nélküli támadásokat” és háborús bűnöket követett el Ukrajnában, például szexuális erőszakot, gyilkosságokat, kínzást, és gyerekek Oroszországba deportálását.
Kudarcot vallott-e a nyári ukrán ellentámadás, és ha igen, miért? Mit jelent a harctéren Kim Dzsong Un és Vlagyimir Putyin barátsága? Túlterhelheti-e Amerikát a két – vagy annál – több háború, és milyen következménye lenne ennek Ukrajnára nézve? Milyen morális csapdába futott bele a Nyugat? És mire lesz érdemes figyelni a következő hónapokban az orosz-ukrán háborúban? Közéleti podcastunkban minden kérdésre válaszoltunk, amiről nem esett elég szó.
A kazah kereskedelmi minisztérium 106-féle különböző árucikk exportját korlátozta.
Alsu Kurmasheva orosz-amerikai kettős állampolgár, az oroszok szerint kémkedett.
Állítólag egy magas rangú Hamász-vezető is a delegáció tagja.
