Bohózatszámba megy a feltételezés, hogy Vlagyimir Putyin bármilyen befolyással tud lenni még a Közel-Keleten, akármilyen tekintélye is volt nagyhatalomként, az ráment az ukrajnai invázióra, írja Kemp a Daily Telegraphban.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Két váratlan világpolitikai fordulat hozta kellemetlen helyzetbe az Orbán-kormányt. A küszöbönálló lengyel kormányváltással védtelenné válhat Európában, az izraeli háború pedig olyan elasztikusságot követel a magyar diplomáciától, ami még gerinc nélkül sem kivitelezhető.
Nem vette észre az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, hogy az általa az X-en megosztott hivatkozás hibás. Ha nincs Kevin McSheehan, sokan lebukhattak volna.
Az Oroszország-szakértő szerint az, ahogy a máskor akár ok nélkül is harcos magyar diplomácia hallgat az ügyben, „túl sok jót nem vetít előre”.
Egy CT-vizsgálat során bukkantak az oroszországi Szahalinban lévő kórház orvosai arra a 3 cm hosszúságú tűre, amely nem sokkal születése után kerülhetett a vizsgált 80 éves nő agyába. Megműteni emiatt már nem fogják.
Az ukrán gabonaexport megbénítását célzó orosz támadások közelebb vitték a háborút Romániához, amely rossz néven veszi, hogy Kijev tétlenséggel vádolja.
A Putyin által vezetett ország főügyészsége szerint az egyetem le akarja járatni a „különleges hadműveletet" és az orosz vezetést.
Robert Fico politikai stratégiája sok tekintetben hasonlít Orbán Viktoréra és Jaroslav Kaczynskiéra, ám számos ponton eltér azokétól: a Nyugatot például nem tette meg kedvenc célpontjává, sőt inkább lojális maradt az EU-hoz és a NATO-hoz, Oroszországhoz fűződő viszonya összetettebb Orbánénál, írja Dariusz Kalan az amerikai lapban.
A magyar külügyminiszter reméli, hogy egyszer visszatérhetünk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez Oroszország és az Európai Unió között.
A Fehér Ház azt valószínűsíti, hogy a felszerelésért cserébe Kim Dzsong Un orosz fegyvertechnológiát kért.
A nőnek a Riporterek Határok Nélkül segített elmenekülni Oroszországból.
A külügyminiszter Moszkvában találkozott az orosz sportminiszterrel, ahol leszögezte, Magyarország ugyanúgy vendégül látja a belarusz futballválogatottat, mint ahogy az ukrán kézilabda-válogatottat.
A külügyminiszter lelkesen közölte mindenkivel, hogy reggel kocogott is egyet, de később tárgyalni is fog.
A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
A putyini hatóságok által feloszlatott Memorial szervezet egykori tagja, Oleg Orlov nem hagyta magát, a bíróságon is keményen védekezett.
Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.
Nukleáris robbanófejet is hordozni tud az egyik új orosz fegyver, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint sikerrel teszteltek a közelmúltban.
A határt átlépő vasúti kocsik száma a Kim Dzsong Un–Vlagyimir Putyin-csúcstalálkozó után indult határozott növekedésnek.
Százezrek hagyták el Oroszországot, miután az orosz hadsereg 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, majd részleges mozgósítást hirdetett. Az elmúlt egy évben azonban sokan visszatértek: a munka, a család vagy a lelkiismeretük miatt. Hogyan magyarázzák ezek az emberek a döntésüket, és milyennek látják a jövőjüket Oroszországban? A Deutsche Welle riportja.
