Újra Paksról ír az FT a magyar kormány perének árnyékában
Újra a paksi bővítésről írt csütörtökön a Financial Times, amelyet a magyar kormány egy korábbi, a beruházás blokkolásáról szóló híre miatt perelne.
Újra a paksi bővítésről írt csütörtökön a Financial Times, amelyet a magyar kormány egy korábbi, a beruházás blokkolásáról szóló híre miatt perelne.
Miután a Financial Times nem volt hajlandó helyreigazítást közölni a magyar kormány kérésére a paksi beruházás blokkolásával kapcsolatban, a kormány bepereli a lapot.
A Financial Times és forrásainak csütörtöki híradása teljesen hamis és félrevezető a paksi bővítéssel kapcsolatban. Az ügyben folyó tárgyalások részletei minősített adatnak számítanak, így azokról nem adhatnak tájékoztatást – lényegében erről szólt Kovács Zoltán kormányszóvivő alig néhány perces reagálása péntek reggel a Financial Times csütörtök esti cikkével kapcsolatban. A sajtótájékoztatón nem tehettek fel kérdéseket az újságírók.
Bedurrant az eddigi legnagyobb magyar brókerbotrány, 100 milliárd forint “konkrétan nincs meg”, a hiperek messze nem olyan hülyék, mint azt a kormány esetleg gondolta, egyre-másra állnak elő a cselekkel, kanyarokkal, kurflikkal a vasárnapi zárva tartás ellen. Ezúttal Schiffer András hazaárulózott, neki eddig kevéssé volt ez szokása. Új iparág ütötte fel a fejét, ezentúl nem csak szobát, házat, hanem egész települést is lehet bérbe venni. Az is kiderült a héten, hol szúrták el a Malév túlélését. Heti gazdasági összefoglaló.
László-Varga Zsuzsanna, a Tolna megyei kormányhivatal menesztett főigazgatója azt mondta, azért tört ki dulakodás egy paksi benzinkúton Horváth Kálmán kormánymegbízottal, mert az nem mutatta meg a róla készített fényképet.
A fontosabb információkat Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte arról, milyen üzletet ütött nyélbe Orbán Viktor Magyarországával, sőt a magyar miniszterelnök mintha szeretett volna elhallgatni egy-két dolgot. Az egyiken valakik nagyon meggazdagodhatnak, és az egyik cég, amelyik jó pozícióból indul, épp a kormányfő bizalmasainak köréhez sorolható.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt nyomoz a rendőrség a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának megtámadása ügyében. A gyanú szerint a kormányhivatal volt főigazgatója és férje bántalmazta Horváth Kálmánt.
A különbség aközött, ahogy mi szemléljük a dolgokat és aközött, ahogyan Magyarországon teszik, az, hogy a magyarok még mindig inkább a múltba tekintenek, a németek pedig a jövőbe néznek. Ez azonban nem valamiféle nyugat-európai, civilizációs vagy fejlettségi szint kérdése, mert a balti államok is a jövőben rejlő lehetőségeket keresve építkeznek – mondta Felix Matthes német energiapolitikus a legutóbbi "Paksról komolyan" rendezvény központi előadója. Az Energiaklub meghívására érkezett szakembert a német energiafordulatról kérdeztük, de az odahaza nem mumus E.Onról és a magyar kormányzati téveszmékről is beszélt.
A Miniszterelnökség titkosította a paksi szerződéseket, ezért bár az Energiaklub perre ment a december 9-én bejelentett szerződés megismerhetőségéért, az MVM Paks 2 projektcége a szakmai civileket arról értesítette, hogy esze ágában sincs az ügyről bármiféle részleteket közölni.
Szirénapróbát tartanak ma 13 órakor Paks harminc kilométeres körzetében – közölte a katasztrófavédelem.
Egy éve senki sem fogadott volna arra, hogy maga a miniszterelnök megy be a spájzba az oroszokért, mi több, kézen fogva be is vezeti őket a nappalinkba. A tavalyi év summája azonban nem az, hogy Orbániában ez is megtörténhet, hanem az, hogy az olcsó áram ígérete továbbra is képes elhomályosítani a lakossági látómezőt.
Az Orbán-kabinet a paksi atomerőmű vezérkarának a lecserélésére készül – írta a Népszabadság, amely szerint Pakson az a hír terjed, hogy 800 dolgozót is elbocsátanának az erőműtől.
15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat, és elég körülményes lesz megtudni azt is, hogy kikkel kötnek szerződést, kik végzik az atomerőmű munkálatait. Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan. A módosítások értelmében megtagadható lesznek a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása, a mérnöki kamarán kívül működő szakembereket is oda lehet majd engedni a beruházáshoz, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét pedig megemelik. De gyorsítanak a beruházással kapcsolatos esetleges peres ügyek lefolytatásán is, illetve lehetővé teszik a választott bíróság kikötését is, mely érvényes a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre – így az orosz-magyar atommegállapodásra is.
A kormány tudja, hogy végül engedményeket kell tennie az Egyesült Államoknak, ám a miniszterelnök arra gyúr, hogy a számára fontos ügyekben erre ne kerüljön sor. Ehhez szövetségeseket keres az EU-ban, és Angela Merkel támogatásában bízik, aki viszont a jelek szerint letérítené Orbánt a különutakról. Fideszes politikusokat kérdeztünk és a német politikai reakciókat próbáltuk letapogatni, hogy megtudjuk, mi zajlik a kitiltási botrány színfalai mögött.
Több „billegő” várost is végiglátogatott Orbán Viktor az önkormányzati választás kampányának hajrájában, hogy rávegye az ott lakókat, hogy kormánypárti polgármestert válasszanak. A miniszterelnök bevetése felemásra sikeredett: a 12 városból 5-ben megverték a Fideszt, Szombathelyen pedig hiába újrázott a fideszes polgármester, a közgyűlésben kénytelen lesz együttműködni ellenzékével.
Vajon mit lehet kiolvasni Orbán Viktor kampányútjaiból? Megnéztük, mely városokban fordult meg az utóbbi hetekben a kormányfő, ugyanis a Fideszben bevett dolog, hogy oda küldik a miniszterelnököt, ahol a legnagyobb szükség van a karizmájára.
Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.
A Roszatom reaktorépítési projektjeit a Greenpeace szerint nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik, csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén.
A Jobbik színeiben indul egy roma jelölt Paks egyik körzetében a vasárnapi önkormányzati választásokon – írja a Népszabadság.
Októberben a paksi atomerőműben megkezdik az új, második generációs orosz fűtőanyag használatát, és így átállnak a 15 hónapos fűtőanyagciklusra a harmadik blokkban - jelentette be az Orosz Állami Atomenergetikai Konszern (Roszatom) nukleáris fűtőanyagot gyártó vállalata, a Tvel.