Ausztria beperli az Európai Bizottságot egy brit atomerőmű ügyében, ezzel fenyegetőzik az ország kancellárja. Brüsszel ma hagyta jóvá a Hinkley Point-i erőmű építésének tervét. Ausztria azonban kifogásolja, hogy - szerintük - a konstrukció tiltott állami támogatást is tartalmaz, ezért akarják megtorpedózni Brüsszel jóváhagyását, és így közvetve a brit terveket. Ott egy magáncég építené fel az atomerőművet, de az állam garantálna egy fix átvételi árat az áramra, ez az osztrákok szerint - mivel jóval magasabb az áram piaci áránál - tiltott állami támogatásnak számít.

A paksi projektnél még nincs eldöntve az ár. A projekt megtérülésével kapcsolatos felvetéseket rendre azzal pöckölte le magáról a kormányzat, hogy „nem üzleti kérdés a paksi bővítés”.

Helmuth Hirsch osztrák nukleáris szakértő a paksi új atomerőmű építésével kapcsolatosan a reaktorok kockázatait elemezte. A WENRA szakembere korábban Szlovákiában és Finnországban is vezetője volt annak az osztrák testületnek, amely az a két helyszínen a környezeti hatásvizsgálatokat végezte. Az előadása után adott interjút a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Mi jelenleg a legnagyobb probléma a magyar atomerőmű építési projekttel kapcsolatban?

Helmuth Hitsch: Én kizárólag biztonsági kérdésekkel foglalkozom. Ezen a területen jelenleg az a legfőbb állítás, hogy bár Pakson valószínűleg olyan harmadik, új generációs reaktorokat fognak építeni, melyek elméletileg biztonságosabbak, mint az előző generációk, de a problémát az jelenti, hogy ezek az állítások még nem nyertek bizonyítást.

Most építik ezeket az erőműveket, most kell maximális körültekintéssel eljárni. De akkor is az a helyzet, hogy a nagy kibocsátási szintekkel kapcsolatos balesetek lehetőségeit vizsgálva ma nincs olyan evidencia, hogy ilyesmi a tervezett orosz reaktortípussal ne történhetne meg.

Fazekas István

hvg.hu: Miért  fontos Önöknek az, hogy Paks2 ügyében tisztán lássanak?

H.H.: Ausztria minden európai uniós országban zajló  projekt iránt érdeklődik. Kérdéseket teszünk fel, és részt veszünk minden nukleáris környezeti hatásvizsgálatban. Mindezt többek között azért, mert ha az EU-ban épülő nukleáris erőművekkel kapcsolatban a nagy kibocsátással járó baleseteket nem lehet kizárni, akkor annak hatásai Ausztriát is érinthetik. Pláne igaz ez a paksi reaktorpárra, mivel a szomszédos országban épülő atomerőmű nyilvánvalóan fokozottan felkelti az érdeklődésünket.

hvg.hu: Az előadásában hét tézisben foglalta össze, hogy egy új erőmű kapcsán mi mindenre kellene biztonsági szempontból ma kielégítő válaszokat adni és találni. Ugyanakkor ebből a minél biztonságosabb, annál drágább elvi is kirajzolódik. Van-e olyan pont, ahonnan egy atomerőmű építése biztonságossági és a gazdasági szempontok szerint is elfogadható?

H.H.: Azt gondolom, hogy ha Magyarországon atomreaktort fognak építeni, akkor az egy olyan pillanat, amikor a lehető legkörültekintőbb módon fel kell készülni minden eshetőségre. A biztonság és a gazdaságosság közös kérdéseinek mérlegelése viszont egy új erőmű építésekor nem létező dimenzió.

A gyakorlatban olyan előfordul, hogy a régi reaktorok esetében az üzemeltetők egyes kérdésekben vitába szállhatnak a szabályozó operátorokkal. De egy új reaktor esetén az nem is lehet kérdéses, hogy a WENRA típusú szervezetek által felügyelt módon lehet csak nukleáris projektekről gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy a biztonság minden más - így a gazdasági tényezők - elé sorolandó. Az én álláspontom az, hogy ebben a kérdésben nincs kompromisszum. A biztonsági célkitűzéseket minden új erőmű építése esetén teljesíteni kell, mert ha nem tudjuk kizárni például a nagy kibocsátási szint lehetőségét, akkor nem tudunk e mellé költségeket sem rendelni, mert azt sem tudjuk, hogy milyen következményekkel kellene ilyen esetben számolni.

hvg.hu: Miért nem lehet mindezeket a tervezőkre, építőkre bízni? Abban nyilván ők sem érdekeltek, hogy egy olyan rendszer, amiből később, másoknak is el kívánnak adni, ne problémamentesen működjön.

H.H.: A tét akkora, hogy muszáj, hogy legyen független kontroll. Amellett, abban amit mondott, az is ott van, hogy a reaktortervezők el is akarják adni ezt a reaktort. Más szempontjaik is lehetnek, mint annak a hatóságnak, amelynek csak az a célja, hogy biztonságilag a maximumot kipréseljék ezekből a rendszerekből, ami sok szempontból más, minthogy a reaktort eladják, felépítik és üzemeltetik. A tervezőasztalon kikalkulált nukleáris biztonságot soha nem szabad névértéken elfogadni!.

hvg.hu: Mi a következménye annak, ha Ön, a WENRA mégsem kapnak egy építőtől kielégítő válaszokat?

H.H.:  Nekünk nincs regulátori szerepünk, és nincsenek olyan jogköreink se, hogy bárkiből válaszokat csikarjuk ki. Ezeket a bizonyításokat Paks kapcsán majd a magyar hatóság felé kell az építést tervezőnek megtennie. De amennyiben a WENRA esetleg nem kap választ, az annyiban mégsem következmény nélküli, hogy e szervezetben minden tagország, így Magyarország is tag. A tagjaink pedig emellett az EU más, már jogosítványokkal rendelkező szervezeteiben, például az ENSREG-ben is gyakran szerepet vállalnak. [Az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) egy független, hiteles szakértői testület, amit 2007-ben az Európai Bizottság döntése hívott életre a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékok kezelésére. Ajánlásait ennél fogva a tagországoknak kötelező figyelembe venni – a szerk.]. A WENRA így bár csupán egy önkénteseket tömörítő testület, de arra nem tudok példát mondani, amikor a megállapításainkat ne vették volna figyelembe.