Szabó M. István
Szabó M. István

Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.

Senki sem számított akkora érdeklődésre szerdán, a Benczúr palota dísztermében, amekkorát a „Paksról komolyan” címet viselő sorozat újabb állomása indukált. A mintegy száz férőhelyes terembe pótszékekre volt szükség, és ez nem csak a főszervező Energiaklubot, de a nagy számban megjelent holland, német, angol, amerikai és osztrák diplomatákat is meglepte. Igaz, utóbbiakat az is, hogy a témában a magyar kormányt senki sem képviselte.

Az évszázad beruházása? Tényleg?

Az új paksi atomerőmű építésére vonatkozó megállapodás fölött 2014. január 14-én fogott kezet Moszkvában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. A megállapodás értelmében Pakson két új atomerőművi blokk épül majd, mely idővel leváltja a 2030-as években leálló négy jelenlegi blokkot. Az első, 1200 MW-os reaktorblokk tervezett üzembe helyezési időpontja 2023. A beruházás becsült költségének legfeljebb 80 százalékát (maximum 10 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon több mint 3000 milliárd forintot) 30 éves futamidejű államközi hitel formájában ad Oroszország, ami viszont megdobja a magyar államadósságot. Az engedélyek beszerzésének elindításához szükséges parlamenti ratifikáció február 6-án megtörtént, néhány nappal később azt a köztársasági elnök is aláírta.

A Friedrich Ebert Stiftung támogatását élvező rendezvény szerdán három szakmai előadást takart. Ezek az új erőművi reaktorok biztonsági kockázatairól, a radioaktív hulladékkezelés kérdéseiről, illetve az új atomerőmű Dunára gyakorolt hatásairól számoltak be. Paks2-vel kapcsolatban pedig általuk az a kép rajzolódik ki, hogy a kormány által jelenleg az évszázad beruházásaként népszerűsített projektben csak a bizonytalanság biztos.

©
A sógorok a briteknek keresztbe tehetnek

Ausztria beperli az Európai Bizottságot egy brit atomerőmű ügyében, ezzel fenyegetőzik az ország kancellárja. Brüsszel ma hagyta jóvá a Hinkley Point-i erőmű építésének tervét. Ausztria azonban kifogásolja, hogy - szerintük - a konstrukció tiltott állami támogatást is tartalmaz, ezért akarják megtorpedózni Brüsszel jóváhagyását, és így közvetve a brit terveket. Ott egy magáncég építené fel az atomerőművet, de az állam garantálna egy fix átvételi árat az áramra, ez az osztrákok szerint - mivel jóval magasabb az áram piaci áránál - tiltott állami támogatásnak számít.

A paksi projektnél még nincs eldöntve az ár. A projekt megtérülésével kapcsolatos felvetéseket rendre azzal pöckölte le magáról a kormányzat, hogy „nem üzleti kérdés a paksi bővítés”.

A legnagyobb érdeklődést kiváltó előadás a Paks2 projekt során valószínűleg beépítendő orosz reaktorok kockázatait elemezte. Helmuth Hirsch nukleáris biztonsági szakértő előre jelezte: egyelőre ugyan nem tudni biztosan, hogy melyik reaktortípust kínálják fel az oroszok Magyarországnak, de a rendelkezésre álló információk alapján ez várhatóan a szentpétervári fejlesztésű VVER-1200/V491-es számú modell lesz. Ugyanilyen (VEER) gyártmány dolgozik most is Pakson (4 darab, de 2. generációs és 500 MW teljesítményre csak feltuningolt 440-es), de az erőműbe kerülő reaktorokról az ismeretek nem innen, hanem a néhány lépéssel Paks előtt járó, finnországi Hanhikivi projektből származnak. Itt készült ugyanis olyan hatástanulmány e harmadik generációs reaktortípusról, melyből Hirsch szerint kirajzolódik, hogy az orosz tervezők sok figyelmet fordítottak a korábbi biztonsági szintek emelésére, és az is, hogy a V491-es leginkább az aktív biztonsági rendszerekre támaszkodik.

A megszerezhető információk alapján a biztonsági szakember – aki részt vett a finn vizsgálatban is - az új reaktorokra vonatkozó biztonsági célkitűzésekkel szemben, több előírás kapcsán is, kételyeinek adott hangot.

Az új reaktorok biztonsági tartalékaival, a 60 évre tervezett üzemidő következményeivel, a komoly baleset esetén működésbe lépő, radioaktív olvadékot elnyelő csapda megbízható működésével, de még az olyan nem várható események körültekintőbb tervezésével kapcsolatban is optimálisabb, a szigorúbb protokollnak is megfeleltethető megoldásokat sürgetett ahhoz képest, mint amik a Paksra vélhetően telepítendő orosz reaktortípust jellemzik. Szerinte arra is méretezni kell az új erőművet, hogy annak biztonsági rendszere összességében kibírja például egy utasszállító repülőgép becsapódását is.

„A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a nagy kibocsátással járó, súlyos balesetek bekövetkezése egy VVER-1200/V491 reaktor esetében egyáltalán nem zárható ki” – mondta végül a szakember.

"A nukleáris biztonságot nem lehet névértéken venni"

Helmuth Hirsch osztrák nukleáris szakértő a paksi új atomerőmű építésével kapcsolatosan a reaktorok kockázatait elemezte. A WENRA szakembere korábban Szlovákiában és Finnországban is vezetője volt annak az osztrák testületnek, amely az a két helyszínen a környezeti hatásvizsgálatokat végezte. Az előadása után adott interjút a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Mi jelenleg a legnagyobb probléma a magyar atomerőmű építési projekttel kapcsolatban?

Helmuth Hitsch: Én kizárólag biztonsági kérdésekkel foglalkozom. Ezen a területen jelenleg az a legfőbb állítás, hogy bár Pakson valószínűleg olyan harmadik, új generációs reaktorokat fognak építeni, melyek elméletileg biztonságosabbak, mint az előző generációk, de a problémát az jelenti, hogy ezek az állítások még nem nyertek bizonyítást.

Most építik ezeket az erőműveket, most kell maximális körültekintéssel eljárni. De akkor is az a helyzet, hogy a nagy kibocsátási szintekkel kapcsolatos balesetek lehetőségeit vizsgálva ma nincs olyan evidencia, hogy ilyesmi a tervezett orosz reaktortípussal ne történhetne meg.

 

©

hvg.hu: Miért  fontos Önöknek az, hogy Paks2 ügyében tisztán lássanak?

H.H.: Ausztria minden európai uniós országban zajló  projekt iránt érdeklődik. Kérdéseket teszünk fel, és részt veszünk minden nukleáris környezeti hatásvizsgálatban. Mindezt többek között azért, mert ha az EU-ban épülő nukleáris erőművekkel kapcsolatban a nagy kibocsátással járó baleseteket nem lehet kizárni, akkor annak hatásai Ausztriát is érinthetik. Pláne igaz ez a paksi reaktorpárra, mivel a szomszédos országban épülő atomerőmű nyilvánvalóan fokozottan felkelti az érdeklődésünket.

hvg.hu: Az előadásában hét tézisben foglalta össze, hogy egy új erőmű kapcsán mi mindenre kellene biztonsági szempontból ma kielégítő válaszokat adni és találni. Ugyanakkor ebből a minél biztonságosabb, annál drágább elvi is kirajzolódik. Van-e olyan pont, ahonnan egy atomerőmű építése biztonságossági és a gazdasági szempontok szerint is elfogadható?

H.H.: Azt gondolom, hogy ha Magyarországon atomreaktort fognak építeni, akkor az egy olyan pillanat, amikor a lehető legkörültekintőbb módon fel kell készülni minden eshetőségre. A biztonság és a gazdaságosság közös kérdéseinek mérlegelése viszont egy új erőmű építésekor nem létező dimenzió.

A gyakorlatban olyan előfordul, hogy a régi reaktorok esetében az üzemeltetők egyes kérdésekben vitába szállhatnak a szabályozó operátorokkal. De egy új reaktor esetén az nem is lehet kérdéses, hogy a WENRA típusú szervezetek által felügyelt módon lehet csak nukleáris projektekről gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy a biztonság minden más - így a gazdasági tényezők - elé sorolandó. Az én álláspontom az, hogy ebben a kérdésben nincs kompromisszum. A biztonsági célkitűzéseket minden új erőmű építése esetén teljesíteni kell, mert ha nem tudjuk kizárni például a nagy kibocsátási szint lehetőségét, akkor nem tudunk e mellé költségeket sem rendelni, mert azt sem tudjuk, hogy milyen következményekkel kellene ilyen esetben számolni.

hvg.hu: Miért nem lehet mindezeket a tervezőkre, építőkre bízni? Abban nyilván ők sem érdekeltek, hogy egy olyan rendszer, amiből később, másoknak is el kívánnak adni, ne problémamentesen működjön.

H.H.: A tét akkora, hogy muszáj, hogy legyen független kontroll. Amellett, abban amit mondott, az is ott van, hogy a reaktortervezők el is akarják adni ezt a reaktort. Más szempontjaik is lehetnek, mint annak a hatóságnak, amelynek csak az a célja, hogy biztonságilag a maximumot kipréseljék ezekből a rendszerekből, ami sok szempontból más, minthogy a reaktort eladják, felépítik és üzemeltetik. A tervezőasztalon kikalkulált nukleáris biztonságot soha nem szabad névértéken elfogadni!.

hvg.hu: Mi a következménye annak, ha Ön, a WENRA mégsem kapnak egy építőtől kielégítő válaszokat?

H.H.:  Nekünk nincs regulátori szerepünk, és nincsenek olyan jogköreink se, hogy bárkiből válaszokat csikarjuk ki. Ezeket a bizonyításokat Paks kapcsán majd a magyar hatóság felé kell az építést tervezőnek megtennie. De amennyiben a WENRA esetleg nem kap választ, az annyiban mégsem következmény nélküli, hogy e szervezetben minden tagország, így Magyarország is tag. A tagjaink pedig emellett az EU más, már jogosítványokkal rendelkező szervezeteiben, például az ENSREG-ben is gyakran szerepet vállalnak. [Az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) egy független, hiteles szakértői testület, amit 2007-ben az Európai Bizottság döntése hívott életre a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékok kezelésére. Ajánlásait ennél fogva a tagországoknak kötelező figyelembe venni – a szerk.]. A WENRA így bár csupán egy önkénteseket tömörítő testület, de arra nem tudok példát mondani, amikor a megállapításainkat ne vették volna figyelembe. 

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A honvédelmi miniszter szerint nem biztos, hogy Amerikától vásárolunk rakétavédelmi rendszert

A honvédelmi miniszter szerint nem biztos, hogy Amerikától vásárolunk rakétavédelmi rendszert

Harmadszor is engedékeny volt az MNB Matolcsy unokatestvérének bankjával

Harmadszor is engedékeny volt az MNB Matolcsy unokatestvérének bankjával

Oszlatásra készül a Jobbik

Oszlatásra készül a Jobbik

Hajrá, Trump! Németh Szilárd már reagált is a rendkívüli állapot bevezetésére

Hajrá, Trump! Németh Szilárd már reagált is a rendkívüli állapot bevezetésére

Aggasztja a kínai és orosz befolyás az amerikai alelnököt

Aggasztja a kínai és orosz befolyás az amerikai alelnököt

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó