Idén lesz 50 éves – mi történt a születésekor?
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
A volt szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-ei születésnapján fontos nemzetközi események zajlottak. A fél évvel korábban hivatalba lépett új amerikai elnök, John F. Kennedy Bécsben találkozott a szovjet miniszterelnöki posztot is betöltő kommunista pártfőtitkárral, Nyikita Hruscsovval.
A szovjet Pravda 1961. május 28-án tulajdonképpen múlt időben írt a hidegháborúról, amikor beharangozta a csúcstalálkozót: a „kétnapos megbeszéléseken képtelenség eltisztítani az útból a hidegháború éveiben felhalmozódott vitás problémákat”. A szovjet pártlap ugyanakkor hozzátette: „A tartós békéhez vezető utat sem két nap, sem egy hónap alatt nem lehet megtalálni. De rá lehet és rá kell lépni erre az egyedül helyes útra.”
A Time óvatosabb volt
A Time magazin ennél óvatosabb és előrelátóbb volt. Az interneten ma is elérhető cikkben a Fehér Ház korabeli közleményére hivatkozva úgy vélte a cikk szerzője, hogy az USA és a Szovjetunió vezetői „megértették”: ez a találkozó nem egyezmény megtárgyalásáról vagy eléréséről szól. A csúcs inkább a személyes kapcsolatfelvételre ad „kényelmes” és megfelelő lehetőséget.
A kétnapos csúcs nyitányáról a Magyar Nemzet (MN) 1961. június 4-ei címoldalán „Ma az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről, Németország és Nyugat-Berlin kérdéséről tárgyalnak” alcímmel számolt be Hruscsov és Kennedy megbeszéléseiről. A később kiadott közlemény azonban semmitmondó: a szombati tanácskozás eszerint „őszinte és udvarias” volt, amelyen a két politikus „általánosságban megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak kérdését a világ minden részében”.
A berlini fal építése és a kubai válság előtt tárgyaltak
Az amerikai sajtótitkár, a szóvivői feladatokat is ellátó Pierre Salinger június 3-án még azt mondta, hogy másnap Hruscsov és Kennedy az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről, valamint Németország és Berlin kérdéséről tanácskozik majd. A következő napon kiadott közleményből azonban még ennyi sem derült ki. Ám 1961 augusztusában – a csúcstalálkozó után - kezdték építeni a berlini falat, megoldás tehát aligha született a Kennedy-Hruscsov-megbeszéléseken.
Sokatmondó volt viszont egy cáfolat: Salinger egy kérdésre kijelentette, hogy „Dél-Amerika és Kuba problémájával nem foglalkoztak a szovjet-amerikai megbeszélésen.” Mindez azért fontos, mert ekkoriban éleződik ki a kubai válság. Az USA nem fogadta el Fidel Castro hatalomra jutását Kubában. 1961 első felében hiúsult meg a Disznó-öbölben az amerikaiak által támogatott partraszállás, a Castro-ellenes emigránsok akciója. Ráadásul ezután a Kennedy-Hruscsov találkozó másik kulcskérdése, a nukleáris leszerelés is veszélybe került, hiszen a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába, amit azonban az atomháború szélén tántorgó két szuperhatalom vezetői végül békésen oldottak meg 1962-ben.
Mi történt itthon?
Gyurcsány Ferenc születésekor a Magyar Nemzet 1961. június 4-ei, vasárnapi számának hatodik oldalán kedélyes tudósítást olvashatunk: a KISZ budapesti bizottsága és az Úttörő Szövetség budapesti elnöksége az úttörőszervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából kétnapos ifjúsági nagytúrát rendezett. A fontos hírből kiderül, hogy szombat estig már több ezer fiatal és úttörő érkezett a farkashegyi táborba, vasárnapra pedig 30 ezerre nőtt a kiszesek és úttörők létszáma – ez már egy későbbi híradásból tudható. A szombaton érkezőket egyébként „kényelmesen berendezett tábor” várta. „Szombat este színes, változatos műsor szórakoztatta a fiatalokat. Este a hatalmas völgy közepén kigyulladt a tábortűz. Utána az Irodalmi Színpad művészei adtak színvonalas műsort. Tűzijátékot is rendeztek” – zárult az MN-tudósítás.
Szájer József születésekor román-magyar egyezményeket írtak alá
A fideszes politikus, Szájer József születésnapján Gyurcsány Ferenc jelenlegi feleségének, Dobrev Klárának a nagyapja, Apró Antal exponálta magát. Szájer 1961. szeptember 7-én, csütörtökön született, ekkor írták alá a magyar-román államközi megállapodásokat, és Kádár János ekkor méltatta a két nép „igaz barátságát”. A két ország gazdasági együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet „Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese és Alexandru Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese írta alá”.
Szintén Szájer születésnapján, 1961. szeptember hetedikén jelent meg az a hír, hogy „Balatonkenese és Fűzfő között elkészült a Balaton medrében épített új vasútvonal. A vasútépítők 150 000 négyzetméter területet ’raboltak’ el a tóból.” Ez a rész az északi part legkritikusabb szakasza volt sokáig, ezért kellett átépíteni a vasútvonalat. Már 1914-ben megcsúszott az errefelé húzódó löszfal, és elsöpört egy gyorsvonatot. A helyreállításkor eleve a tó felé, „beljebb” építették újra a vágányokat, de később is több csuszamlás történt, amíg az ötvenes években és hatvanas évek elején át nem építették az egész szakaszt.
Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos
Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos születésnapján, 1961. január 25-én a TASZSZ azt jelentette, hogy a Szovjetunió szabadon engedett „két amerikai kémpilótát, F. Olmsteadet és D. McKone-t”. A Népszabadság erről másnap számolt be. Az amerikai Time magazin egyébként címlapsztorit írt egy hét múlva, 1961 februárjában a két pilóta hazatéréséről. A két százados (kapitány) RB-47-es repülőgépük lelövése után került szovjet fogságba még 1960 nyarán. Olmstead és McKone a szovjet radarok hatósugarát tesztelte – ahogyan a két szuperhatalom sok más repülője is tette ezt a másik ország légvédelmi rendszereit próbára téve - feltehetően nemzetközi vizekről. Ekkor lőtték le őket, négy társuk meghalt. Esetük ezért nem hasonlítható a Time szerint a jobban ismert U-2 kémrepülőgépéhez, amikor valóban a Szovjetunió területe fölötti felderítő repülést végző pilótát, Francis Gary Powerst ejtettek fogságba az oroszok 1960 májusában.
Lagzi Lajcsi kapcsán egy kulturális hírt is felidézünk 1961. január 25-éről: a „Vörös Csillag Traktorgyár teljesen újjáépített kultúrotthonát a napokban adták át rendeltetésének. Az új művelődési ház a XIX. kerület lakosságának növekvő kulturális igényeit is igyekszik majd kielégíteni”.
Diana hercegnő születése
1961. július elsején született Diana, Károly walesi herceg első felesége. Eredeti neve Diana Frances Spencer, és 1997-ben, egy évvel Károlytól való válása után tragikus körülmények között meghalt. „Lady Di” születésének napján egyetlen angol vonatkozású hírt találtunk a Magyar Nemzetben. A Hazafias Népfront és az Országos Béketanács sajtófogadást rendezett „a hazánkban tartózkodó Anthony Brooke neves angol békeharcos tiszteletére. Az Országos Béketanács vendége tíz napot tölt hazánkban, tanulmányozza a magyar békemozgalom tevékenységét, találkozik a tudományos és egyházi élet több képviselőjével”. A fogadáson Anthony Brooke kifejtette: „a jelen világhelyzetben az emberiség összefogására van szükség, mert a mai fegyverek birtokában az erőszak alkalmazása az emberiség pusztulásához vezethet.” Brooke-ra rákerestünk az interneten, de a „neves békeharcosnak” nem sok nyomát találtuk ötven évvel később.
„A Thököly úton is rendbehozzák a villamospályát” – ezt a Magyar Nemzet ugyancsak ötven éve, 1961. július elsején írta. A Thököly úton a villamospályát ma nem használják. Ám minthogy a négyes metró Thököly úti meghosszabbítása bizonytalan, így az sem kizárt, hogy a villamosok visszatérnek Budapest e forgalmas útjára.
Az Oscar-díjas színésznél, Forest Whitakernél ismertebb sztárok is születtek 1961-ben (például Eddie Murphy és Michael J. Fox), de Whitaker születésekor két érdekes hír is napvilágot látott nálunk, ezért vele foglalkozunk ezúttal. A Magyar Nemzet (MN) ugyanis 1961. július 15-én írt arról, hogy újabb verzió született Hemingway haláláról. Az író özvegyének – Mary Wells Monksról lehet szó, bár a lap ezt nem említi - nyilatkozatát idézve az MN azt állította, hogy Ernest Hemingway, a világhírű író halálos balesete előtt „ragyogó kedélyállapotban volt, és rengeteg irodalmi tervet szőtt, amelyekről még halála napján is lelkesen, fiatalos tűzzel beszélt”.
Hemingway két héttel az MN-cikk megjelenése előtt, 1961. július 2-án halt meg. Az özvegy kizárta, hogy férje öngyilkosságot követett volna el, s az író nem úgy halt meg, „ahogy az első híradások feltüntették”. „Hemingway nem tisztogatta fegyverét, a baleset után a szobában semmiféle tisztogató szerszámnak nyomát sem lelték. Az történt, hogy az író kézbe vette fegyverét, belenézett a csövébe, s akkor történt a végzetes baleset” – írta az MN. Ezzel szemben a New York Times honlapján megtalálható az a hivatkozás, amely szerint a volt feleség 1966-ban úgy nyilatkozott, hogy szerinte is öngyilkos lett Hemingway, csak addig az ő véleményét nem kérdezték meg erről.
Whitaker születésekor, 1961. augusztus 15-én jelenik meg az MN második oldalán a „Gagarin az angol királynőnél” című cikk is. 1961 ugyanis az emberi űrrepülés kezdetének az éve. Gagarin áprilisi űrutazása után a világ számos országába látogatott el. Az első űrhajóst a Buckingham-palotában ebéden látta vendégül II. Erzsébet angol királynő is. A tudósításból kiderül az is, hogy a szovjet űrhajós „a késő délutáni órákban vörös rózsákból és fehér szegfűből készített koszorút helyezett el Marx Károlynak a londoni Highgate-temetőben levő sírján.”
Barack Obama születése – Tildy Zoltán halála
Barack Obama amerikai elnök 1961. augusztus 4-én született. Ezen a napon a magyar sajtó arról írt, hogy az angol alsóház jóváhagyta Nagy-Britannia felvételi kérelmét az Európai Közös Piacba, vagyis az Európai Unió elődszervezetébe. Macmillan konzervatív miniszterelnök elképzeléseivel szemben a Munkáspárt halogató álláspontra helyezkedett ekkor. (Paradox módon manapság éppen a konzervatívok körében gyakoribb az „euroszkepticizmus” a szigetországban.) Ám a hatvanas évek elején az angol felvételi kérelem nem volt sikeres: a franciák - nevezetesen de Gaulle elnök - megvétózta ezt 1963-ban, és csak 1973-ban csatlakozhatott az EU elődjéhez Nagy-Britannia.
1961. augusztus 4-én jelent meg a beszámoló arról, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyta a katonai költségvetés növelését. Az elnök, John F. Kennedy több mint hárommilliárd dollárt kért, ennek a többletkiadásnak az első részleteként jóváhagyták a büdzsé plusz egymilliárdját.
1961. augusztus 4-én számolt be egy kurta mondatban a Magyar Nemzet Tildy Zoltán haláláról. A mínuszos – vagyis cím nélküli - hír szerint „Tildy Zoltán volt kisgazdapárti politikus, református lelkész, 1945-46-ban miniszterelnök, 1946-48 között köztársasági elnök, 72 éves korában meghalt”. Mindössze ennyi jelent meg a lapban, de a kommunista cenzúra idején még ez is szinte csoda volt. Tildy ugyanis 1956-ban – részben a Nagy Imre-kormány tagjaként - a kisgazdapárt újjászervezésében tevékenyen részt vett a forradalom és szabadságharc idején. Tildyt a kádári megtorlás idején hat évre ítélték, de betegsége miatt 1959-ben kiengedték börtönéből. Halálának napjáról be sem számolt az újság, ez 1961. augusztus 3. volt egyébként a Magyar Életrajzi Lexikon szerint.
Furcsa év volt Magyarországon 1961
Ez az év rendkívül furcsa, ambivalens és tragikus jelenségekkel volt jellemezhető itthon. 1961-ben végezték ki az utolsó 1956-ost: a megtorlás sorában az utolsó áldozat Nickelsburg László volt. Ebben az esztendőben, februárban csukták le – nem először és nem utoljára, hiszen 1948-ban és 1966-ban is ez történt vele - Lénárd Ödönt, a Kádár-rendszer idején legtovább raboskodó katolikus papot. A 92 éves korában, 2003-ban Kismaroson elhunyt Lénárd csak 1977-ben szabadult ki végérvényesen, amikor a pápa személyesen járt közben érte Kádár Jánosnál.
A rendszerváltás utáni köztársasági elnök, Mádl Ferenc 1961-ben jut ki Strasbourgba posztgraduális jogi tanulmányokat folytatni. Néhány 56-os forradalmár ekkor, tehát 1961-ben került szabadlábra, akárcsak Farkas Mihály, a rettegett sztálinista-rákosista politikus, akit már az 1956-os forradalom előtt letartóztattak, és akit Kádárék is elítéltek, de csak pár évig tartották börtönben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mementó 1920: vita a társadalombiztosítás államosításáról
Most, amikor a magánnyugdíjpénztárakról annyi szó esik, érdemes felidézni az 1920-as vitát a munkásbiztosítókról. Már a Horthy-rendszer kezdetén is felvetődött, hogy az állam ráteszi a kezét a korábbi törvények által kialakított, részben önigazgató társadalombiztosítási szervezetekre. Ennek 1920-ban politikai jelentősége volt, hiszen a munkásbiztosítókban szociáldemokrata befolyás is érvényesült.
Mementó 1917: a Pesti Hírlap már "előre" írt a bolsevik forradalomról
Az 1917-es bolsevik hatalomátvételről feltűnően gyorsan adott hírt és igen jólértesült volt a Pesti Hírlap, amely majdhogynem üdvözölte az első napokban a „maximalisták forradalmát”, illetve Leninék „államcsínyét” vagy éppen „ellenforradalmát” – a megítélés még ugyanazon a lapszámon belül is változott Budapesten 1917. november 8-án és 9-én.
Mementó 1950: Sztálin elvtárs és az ugor lószerszámok
Az ugor lószerszámok nevei megegyeznek a manysik rénszarvastenyésztéshez használt eszközeinek megnevezésével - állította egy szovjet professzor 1950-ben. Mementó-sorozatunkban az ugor őstörténetről szóló Szabad Nép-cikket vetjük össze a mai régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeivel. Megnézzük azt is, honnan eredhet a magyar népnév.
Mementó 1950: jön a Télapó, eltűnik a Mikulás
Mementó sorozatunkban ezúttal a Mikulás 60 évvel ezelőtti, átmeneti eltűnésének eredtünk nyomába. Sejtettük, hogy a fordulat évében, 1948-ban, a Rákosi-korszak kezdetén még nem merték volna a Szent Miklós püspökre emlékeztető szokást eltörölni, és szovjet mintára Télapókat erőltetni az óvodásokra, kisiskolásokra. 1949-ben is még Mikulás-vásárról írt a Szabad Nép, de aztán jött 1950.
Mementó: a magyar citrom és a gyapot új hazája
Ki ne emlékezne a magyar filmtörténet alapművére, A tanúra, amikor Bástya elvtárs beleharap egy narancsnak nevezett citromba, és mindennek dacára ez az egyetlen alkalom, amikor Pelikán gátőrt mégiscsak elismerik, annyi ballépése után. A valóság időnként ennél is tragikusabb volt az ötvenes évek Magyarországán.
Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?
Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.
Mementó 1917: mi történt a Téli Palotánál?
A pétervári bolsevik hatalomátvételnek már az első napjaiban ellentmondásos hírek érkeztek arról, mi történt 1917. november 7-én éjjel a Téli Palotánál, és kapott-e egyáltalán szerepet az eseményekben az Aurora cirkáló. „17-es sorozatunk” második részében egy szikratáviratról is beszámolunk, amelyet az osztrák-magyar hadsereg fogott el.
Mementó 1920: Ausztria Burgenlandot akarja, Svájc nem kéri Vorarlberget
Az első világháború után képlékeny államok jöttek létre Kelet-Közép-Európában. Ausztria és Magyarország területe a töredékére csökkent, és a két ország a viszonylag kis területű Burgenland miatt presztízsvitákba keveredett, ami csak egy év múlva oldódott meg. Eközben Ausztria nyugati tartománya, Vorarlberg Svájchoz szeretett volna csatlakozni, de ezt Bern francia nyomásra elutasította.
Mementó 1920: zsidó milliomosok „tévedésből” a toloncházban
A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.
