A NASA aszteroidafigyelő rendszere, az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) június végén gyűjtött először adatokat arról a furcsa objektumról, amiről kezdetben csak annyit lehetett tudni, hogy nagyjából 245 000 km/h sebességgel száguld a Naprendszer belső része felé. A A11pl3Z kódnévvel ellátott égitestről hamar kiderült, hogy valóban egy, a Naprendszeren kívülről érkezett aszteroidáról van szó, a neve pedig mostanra 3I/ATLAS lett.
Az már az első pályaelemzés során kiderült, hogy nem fog a Földnek csapódni, ettől függetlenül azóta is figyelik a szakemberek. Az Oxfordi Egyetem frissen doktorált asztrofizikusa, Matthew Hopkins most azt is kiderítette, hogy pontosan honnan származhat.
A Space.com szerint a 3I/ATLAS a valaha volt legnagyobb és legfényesebb csillagközi objektum. A szakértők meglehetősen biztosak abban, hogy egy üstökösről van szó, amely hihetetlenül nagy sebességgel száguld át a Naprendszeren. Az aszteroida sokkal nagyobb, mint a két, korábban felfedezett csillagközi objektum: az ‘Oumuamua és a 2I/Borisov üstökös. A korai méretbecslések szerint 10-30 kilométer átmérőjű lehet.
https://hvg.hu/tudomany/20241030_c2024_s1-atlas-ustokos-naphoz-legkozelebbi-pont-elporladas
Hopkins és társai az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának adatait integrálva arra jutottak, hogy a 3I/ATLAS a Tejútrendszer galaktikus korongjának egy meghatározott részéből származik. Ez a galaxis azon része, amely csillagokat, gázt és port tartalmaz, és körkörös, síkbeli mozgásban forog a galaxis középpontja körül. Az arXiv preprint szerveren megjelent tanulmány szerint a 3I/ATLAS valószínűleg a korong vastag részéből származik, amely a Tejútrendszer csillagtömegének körülbelül 10 százalékát tartalmazza. Ezek a csillagok általában sokkal idősebbek, mint a galaxis korongjának vékony részén találhatóak. Ha a mérési eredmények helyesek, akkor ez lehet az első olyan objektum, ami a fenti helyről származva látogatja meg a Naprendszert. Ez akkor bizonyosodhat be, ha közelebb ér a Naphoz, és jelentős mértékben aktívvá válik.
A szakemberek szerint nagyjából 66 százalék az esély arra, hogy az égitest 7 milliárd évnél is idősebb.
Darryl Seligman, a Michigani Állami Egyetem fizikusa és csillagásza a The Conversationön megjelent cikkében azt írja, a 3I/ATLAS eredetének felderítése azért is fontos, mert információt adhat arról, más rendszerekben miként zajlott le a bolygórendszerek és a bolygók képződésének folyamata.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
