Pillanatokon belül el fog fogyni a fantasztikus képeket hazaküldő Gaia űrszonda üzemanyaga
Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondája 11 éven át dolgozott az űrben, hogy a méréseiből össze lehessen rakni a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképét. Hamarosan viszont elfogy az üzemanyaga.
HVG
Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legfontosabb eszköze, a Gaia űrszonda küldetése végéhez ért: feltérképezte a teljes Tejútrendszert. A projekt 11 éven át tartott, ez idő alatt több mint hárombillió megfigyelést és mérést végzett el a szerkezet – számolt be róla a Gizmodo.
Az ESA küldetése 2014. július 24-én kezdődött, a szerkezet pedig az elmúlt bő egy évtizedben mintegy kétmilliárd csillagról és más objektumról gyűjtött információkat. Ennek köszönhetően a galaxis eddigi legpontosabb és legrészletesebb térképe készülhetett el. Most, hogy a Gaia üzemanyaga lassan elfogy, végleg nyugdíjazzák a mérnökök.
Az űrszondának köszönhetően most már azt is tudjuk, hogyan nézhet ki a Tejútrendszer a külső szemlélő számára. A Nap helyét az általunk odarajzolt piros pötty jelzi.
European Space Agency
European Space Agency
European Space Agency
A galaxis közepén a fényes terület a galataikus dudor, ahol a szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* található.
A Gaia adatai rengeteg érdekes objektumot tártak fel galaxisunkban. 2024 áprilisában a tudósok felfedezték a Tejútrendszer legnehezebb tömegű fekete lyukát, ami mindössze 2000 fényévnyire a Földtől. 2022-ben pedig a Földhöz legközelebb lévő fekete lyuk létezésére is fény derült, ami csupán 1600 fényévre van a bolygótól. Nem sokkal később viszont kiderült, van egy a Földtől 150 fényévnyire is.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópja fedezte fel a Gaia BH3 nevű fekete lyukat, ami egy csillag összeomlásából jött létre. A tömege 33-szorosa a Napénak.
A Gaia adatai alapján az is kiderült, hogy a Tejútrendszer és egy másik galaxis ütközése évmilliárdokkal később történt a korábban gondoltnál, ami felborította a Tejútrendszer evolúciójával kapcsolatos addigi elméleteket.
Az űreszköz emellett 150 ezer aszteroida pályáját mérte meg, és több mint egymillió kvazár háromdimenziós térképét készítette el. Ez eddig a legnagyobb ilyen teljesítmény.
A Gaia-projekt ugyanakkor még nem ért véget: a következő időszakban 500 terrabájtnyi adatot szeretnének kinyerni belőle, amelyeket a kettős csillagokra és az új exobolygókkal kapcsolatban gyűjtött a szonda.
Hiába próbálja magát a kormány nemzetközi tényezőnek bemutatni, 15 év dúlás után hatalmas feladat lesz újjáépíteni Magyarország tekintélyét a diplomáciában – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund regionális igazgatója. Mi várható 2026 áprilisáig? Mi lenne a legveszélyesebb forgatókönyv a kormányváltás szempontjából? Mi lehet Amerika szerepe a Fidesz választási eredményében?