Kiadták az első részvételi adatokat az orosz kézen lévő ukrajnai területeken tartott népszavazásokról, eközben katonák járnak házról házra, hogy mindenkinek elvigyék a szavazólapokat, és állítólag kirúgással is fenyegetik azokat, akik nem voksolnak. Az orosz hadsereg a gátakat próbálja támadni, hogy lassítsa az ukrán előrenyomulást, de eddig nem jártak túl nagy sikerrel.
A beszámolók kínzásokról, deportálásokról és rejtélyes eltűnésekről szólnak. Az orosz részleges mozgósításnak köszönhetően Putyinnak nem lesz több hatékony, jól kiképzett katonája, ellenben belföldi ellenreakciókat vált ki – állapította meg az Institute for the Study of War kutatóintézet.
Kijev szerint Herszonban házkutatások zajlanak, a luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy a következő napokban elhagyják a várost.
Minden idők legnagyobb magyarországi beruházásáról és a Ukrajnában dúló háború Magyarországra eső terheiről is beszélt a magyar külügyminiszter a kínai állami tévében.
A képek mellé szöveget is írtak. Ebben az áll: a magyar miniszterelnök „szereti a halott ukránokat“.
Az ukránok sorra lövik ki a HIMARS-ok tárolójában lévő mind a hat rakétát, úgy látszik, már nem tartanak attól, hogy elfogy a lőszer. Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott eszközöket, így jó eséllyel számíthatnak további támogatásra.
A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Az ukrán Daria Pugacsova egy speciális helyszínen hívott minket önvizsgálatra, ahol a hűvös időjárás mellett a háború szele is megborzongatott.
A bizottságot maga a város kormányzója vezeti.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
Folyamatosan érkeznek a reakciók Putyin beszédére. Vannak, akik szerint a beszéd az orosz kudarc, a gyengeség jele.
Az ukrán vezérkar szerint nem jelentkeztek elegen katonának Oroszországban, ezért vonják ki az erőiket Szíriából.
Három éttermet nyitottak meg, egyelőre még csak házhozszállítással működnek.
A fehérorosz elnök szerint az ellenzék hatalomátvételre készül.
Lukács Miklóst a világ egyik legjobb és legsokoldalúbb cimbalomművészeként mutatta be a fiatal zenészek komolyzenei rendezvénye, a Young Euro Classic, amelyen az ukrán nemzeti ifjúsági zenekar is koncertet adott.
Életüket kockáztatva kézbesítik a leveleket és a csomagokat az ukrán postások a háború kitörése óta. Szünetet nem tarthatnak: még ma is nagyjából 3 millió ember nyugdíját viszik ki készpénzben, de emellett orvosságot, elsősegélykészletet, védelmi felszereléseket és ételt is szállítanak. A kijevi központ mindent igyekszik megtenni a kézbesítők biztonságáért, de az orosz agresszió óta így is már 15 postai alkalmazott vesztette életét, és 14-en megsérültek. A Deutsche Welle riportja.
A sikeres ukrán ellentámadás után a Kreml felismerte, hogy gond van. A rendszer intézményesített ostobasága egy ideig segíthet, ám utána utat tör magának a valóság, írja a volt brit külügyminiszter a Timesban.
London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát 2023-ban – közölte kedden Liz Truss brit miniszterelnök hivatala.
