Megállapodott a G7 az Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelről
A kölcsön fedezetéül a lefoglalt orosz bankszámlák kamatai szolgálnak.
A kölcsön fedezetéül a lefoglalt orosz bankszámlák kamatai szolgálnak.
Észak-Korea vélhetően nem száll be hivatalosan az orosz-ukrán háborúba, de minden jel arra utal, hogy Kim Dzsongun az ország történetében először tényleg katonákkal segíti szövetségesét. Több mint tízezer észak-koreai katonát vethetnek be Ukrajnában, ami nem tűnik soknak, de mégis nagy segítség lehet Vlagyimir Putyin számára.
Háborút befejezni mindig nehéz folyamat, a végletekig terhelt kétoldalú viszony miatt az orosz–ukránt jelenleg szinte lehetetlen. Fegyveres konfliktus sokféleképp zárulhat, de a felebaráti kérés nincs közöttük, bármit sugall is a békét hirdető magyar külpolitika.
Bár az ukrán parlament megszavazta, Zelenszkij hónapok óta nem hagyta jóvá az erről szóló törvényt. A BBC Ukraine értesülései szerint nem is fogja.
Az Európai Parlamentben csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot, a Tisza Párt, a kormánypártok és a Mi Hazánk képviselője nem.
Az amerikai védelmi miniszter szerint egyelőre nem tudni, hogy mit csinálnak ott.
Észak-Korea és Irán, egy kommunista diktatúra és egy autoriter teokrácia támogatja fegyverekkel Oroszország ukrajnai háborúját. Moszkva a BRICS-csoportot akarja átalakítani Nyugat-ellenes blokká.
Döntésünkről előzetesen tájékoztatták az Európai Néppártot.
A lakosságcsökkenés már 2022 februárja előtt elkezdődött, de az utóbbi szűk három évben gyorsult fel jelentősen.
Új kérővel tárgyal a Talgo vagongyár, miután kikosarazta a Ganz-Mávagot, írja a Financial Times. Egyértelműen Kamala Harris mellett teszi le a garast Joseph Stiglitz közgazdász a Project Syndicate számára írt cikkében. Max Boot elemző szerint ha Donald Trumpot választják meg elnöknek, a világ visszatérhet az 1930-as évekhez. A Jahja Szinvár Hamász-vezér halála utáni helyzetet elemzi a Die Zeit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az észak-koreai katonák felbukkanása sokat nem változtat az erőviszonyokon Ukrajnában, ám a politikai vonatkozás riasztó, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A NATO főparancsnoka szerint a katonai szervezetnek még jobban fejlesztenie kell az elrettentő képességét. Ugyanerről beszél a Daily Telegraphban Hamish Bretton-Gordon katonai szakértő. A Neue Zürcher Zeitung szerzője szerint az uniós menekültügyi reform még azelőtt összeomlik, hogy életbe lépne. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Jean-Noel Barrot úgy véli, Ukrajna „a szabadság és az elnyomás közötti frontot tartja”.
Szóba került az energiapolitika és a kárpátaljai magyarok oktatása is.
Az orosz elnök provokációnak nevezte Zelenszkij kijelentését arról, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket hozna létre, ha nem lesz a NATO tagja.
A megváltozott EU-s menekültpolitika aggasztó összefüggéseiről ír a Die Zeit. Sajtójelentések szerint a magyar állam tárgyalásokat folytat a Gazprommal a jövő évi gázszállításokról. Oroszország nem csak Ukrajnára veszélyes, és ezt Németországnak komolyan kellene vennie, írja a Frankfurter Rundschau. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Templomfoglalásba és verekedésbe torkollt az, hogy életbe lépett Ukrajnában az a törvény, amely betiltja az oroszországival együttműködő ukrán ortodox egyház működését. Bár sok ukrajnai egyházi személyiség Moszkva oldalán áll, a hívők nagy része nem az oroszpártiság, hanem a hagyományok miatt tart ki.
A kijevi és a moszkvai patriarchátushoz tartozó hívek estek egymásnak.