December 31-én lejárt az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződés, és az ukránok már korábban közölték, hogy nem fogják azt meghosszabbítani, így is történt. Emiatt Robert Fico szlovák miniszterelnök tavaly év végén bejelentette, hogy országa megtorló intézkedéseket tervez Ukrajna ellen, de arról is beszélt, hogy a tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor úgy vélte, hogy Moszkva eddigi egyik legnagyobb veresége az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítása. „Amikor Putyin több mint 25 évvel ezelőtt hatalomra került Oroszországban, az Ukrajnán keresztül Európába szállított gáz éves szinten több mint 130 milliárd köbméter volt. Ma az orosz gáz tranzitja nulla” – írta a Telegramon. Hozzátette, hogy Oroszország az energiaforrásokat fegyverként használta fel, és cinikus módon az energiával zsarolta kereskedelmi partnereit.

Mindezek után a Politico áttekintette, hogy mi történt az elmúlt néhány napban:

semmi.

Mint írják, a friss statisztikák szerint a szlovák gáztározók háromnegyedig vannak töltve, ami a szezonális átlag felett van, de Magyarországon is 68 százalékon áll a telítettség.

„Természetesen nincs válság” – kommentált a lapnak Laurent Ruseckas, az S&P Global árupiaci hírszerző óriáscég vezető gázpiaci szakértője és ügyvezető igazgatója. Szerinte egyértelműen nincs ellátási problémája Szlovákiának vagy a többi térségbeli országnak, így Ausztriának és Csehországnak sem. „A tárolókapacitás elég nagy a kereslethez képest, és ahhoz is, hogy ha nem is lennének alternatív források, akkor se legyenek ellátási problémák. Márpedig vannak alternatívák bőven” – fogalmazott.

Michal Kocůrek, az EGÚ cseh székhelyű tanácsadó cég energetikai szakértője pedig úgy fogalmazott, hogy inkább megkönnyebbültek a kereskedők, mert eltűnt az egyik kockázat az üzletből, ami miatt folyamatosan aggódtak, és ami jellemzően felfelé hajtotta az árakat. „Mindezek miatt hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy Szlovákia jól ellátott, nincsenek problémák, és az uniós piacon csökkenni fognak az árak” – vélte. Ruseckas ezzel nem értett egyet, szerinte ugyan kicsivel nőhetnek az árak, de kiugrás nem lesz, mivel a kereskedők már régen beárazták ezt a lépést.

Vladimír Vaňo, a GLOBSEC közgazdásza szerint az is könnyen elképzelhető, hogy Fico csak blöffölt, hiszen Szlovákia már a háború kitörése óta készül erre a forgatókönyvre. Az igazi gondot így nem az jelentheti számára, hogy elfogynak a készletei, vagy elszállnak az árak, hanem az, hogy Szlovákia már nem kérhet tranzitdíjat azért, mert az országán át folyik az orosz gáz a szomszédos országokba, emiatt pedig több tízmillió eurótól esik el. Ezt támasztják alá az ukrán adatok is, melyek szerint Szlovákia évi akár félmilliárd eurót is keresett az orosz gázzal való kereskedéssel.

És ezt erősítette meg a Politicónak Katarína Roth Neveďalová, a kormánypárt, a Smer európai parlamenti képviselője, aki Fico moszkvai útját követően arról beszélt, hogy „tranzitország vagyunk – így a tranzitdíjak az állami költségvetés nagy részét teszik ki, ezért nem akarjuk, hogy ennek vége legyen”.