Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Egyre kevesebben bíznak Ukrajna győzelmében Európa-szerte, mégis kitartóan elutasítják az európaiak az orosz agressziót és ragaszkodnak a háború áldozatainak támogatásához. Olyan nagy az összhang, hogy még a Fideszes Gál Kingának is dolgoznia kellett a fújolásért. Európai körkép a háború ezredik napja után.
Az orosz gazdaság még köszöni, megvan, még ha nincs is jól. A háborús költekezés miatt papíron egész jó számokat láthatunk, ám mélyebbre nézve már feltűnnek a problémák. A rossz hír, hogy ez az állapot csak addig tartható fenn, ameddig tart a háború, így Vlagyimir Putyin orosz elnök most még kevésbé érdekelt a gyors lezárásban.
Az orosz erők egy közepes hatótávolságú rakétát lőhettek ki.
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
Csak pánikot akartak kelteni az oroszok a nagyszabású légitámadásról szóló hírekkel.
A Die Welt szerzője szerint itt az idő, hogy a politika fősodrába tartozó szereplők szembenézzenek saját hibáikkal. A Bloomberg és a Politico is foglalkozik a MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatójának az orosz olaj ügyében tett nyilatkozatáról. Az ukrajnai háború állását, benne az észak-koreai katonák megjelenését és az ukrán részről bevethető nagy hatótávolságú rakéták ügyét tárgyalja a Le Monde, a Project Syndicate és a Daily Telegraph. Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, írja egy szakértő a Financial Timesban.
Ilyet eddig nem vetettek be a háború folyamán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a kormány a békében bízik, de minden eshetőségre felkészül.
Az sem győzte meg őket, hogy ezek a fegyverek egy idő után hatástalanná válnak.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
A 250 kilométeres hatótávolságú rakéta roncsait a Kurszki területen találták meg.
Karácsony Gergely levelet is írt Beregszász polgármesterének, amelyben együttérzését és támogatását fejezte ki.
Ezer nap háború – 24 ezer óra, vagy majdnem másfél millió perc. „A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart.” Vendégcikk Balogh Istvántól, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjétől.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egy lakónegyedet támadtak az oroszok ballisztikus rakétával.
A jövő februári előrehozott választások előtt már nem szavaznak a kérdésről.
A drónok közül kettő egyenesen Moszkva felé tartott.
Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.
