Az utóbbi hónapok legsúlyosabb és legvéresebb rakéta- és dróntámadásaival emlékezett meg az orosz hadsereg arról, hogy ezer napja tart az az Ukrajna elleni teljes körű háború, amit a Kreml reményei szerint az orosz hadsereg három nap alatt nyert volna meg. Csak hétfőn 21 polgári személy vesztette életét Odesszában, Szumiban és Mikolajivban, s ezzel 12 ezer fölé nőtt az ukrajnai civil áldozatok száma. A frontokon pedig már százezrekben mérik a halottak és súlyos sebesültek számát: ukrán közlések szerint Oroszország már több mint 650 ezer katonát vesztett, s bár Kijevben nem beszélnek az ukrán veszteségekről, ezen az oldalon is minden bizonnyal hasonló az elesettek száma.
A mérföldkőnek számító időpont egyben fordulatot is jelölhet a valóságban már több mint tíz éve tartó – az Ukrajnához tartozó Krím és a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megye megtámadásával kezdődött – háborúban. Az amerikai elnökválasztáson nyertes Donald Trump kiszámíthatatlan politikát folytat ugyan, ám elemzők szerint valószínű, hogy a republikánus politikus csökkenteni fogja vagy akár be is szünteti Ukrajna támogatását.
„Fontos lesz figyelni, hogy amikor Trump elnökként tárgyalásokat kezdeményez, az a támogatás csökkentésével vagy leállításával jár-e együtt. Még nem lehet tudni, hogyan alakul az amerikai politika, de az valószínűnek tűnik, hogy a segítséget Trump sem tudja teljesen leállítani. Az amerikai szabályok szerint már a megválasztott elnök is kap hírszerzési információkat, ám a tájékoztatás akkor lesz teljes, amikor megszületik a hivatalos végeredmény. Tehát eltelik még néhány hét, amíg Trump és csapata bele fog látni a részletekbe is. De ha az USA például leállítaná a hírszerzési támogatást, beleértve a hadászati, hadműveleti és harcászati hírszerzési adatok megosztását, azt Nyugat-Európa nem tudná teljesen pótolni. Ha csak a tüzérségi lőszerek szállítása állna le, azt Európa már jobban ki tudná váltani, mint egy éve” – mondta a HVG-nek Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője.
Európa elkényelmesedett, a szankciók elégtelenek arra, hogy valódi váltást kényszerítsenek ki Oroszországból, Észak-Korea szerepvállalása stratégiai eszkaláció – erről is beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő és Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető elemzője, akiket az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából kérdeztünk. Szerintük tovább tart a patthelyzet, ám ha az USA teljesen magára hagyja Kijevet, Európa csak részben lenne képes kiváltani az amerikai szerepvállalást, emiatt Ukrajna még nagyobb nehézségek elé nézhet.
Az amerikai politika várható változásának hatásai már Európában is érezhetők: míg fél évvel ezelőtt a kontinens vezető politikusai még arról beszéltek, hogy nem szabad tárgyalásokat kezdeni az agresszorral, Trump győzelme után felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a legrosszabbat – Ukrajna vereségét – úgy lehet elkerülni, ha akár közvetítéssel is, de párbeszéd kezdődik Kijev és Moszkva között. A hangulatváltást az is jelzi, hogy az amerikai elnökválasztás után Olaf Scholz bukófélben lévő német kancellár két év után először telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bár a politikus azt mondta, a hívás célja az volt, hogy megerősítse, Európa kitart Ukrajna támogatása mellett, a beszélgetés mégiscsak azt jelenti, hogy a Kreml ura kezd kiszabadulni a nemzetközi elszigeteltségből.
