Ezer nap után, fordulópont előtt: hogyan folytatódhat az ukrajnai háború?

Az utóbbi hónapok legsúlyosabb és legvéresebb rakéta- és dróntámadásaival emlékezett meg az orosz hadsereg arról, hogy ezer napja tart az az Ukrajna elleni teljes körű háború, amit a Kreml reményei szerint az orosz hadsereg három nap alatt nyert volna meg. Csak hétfőn 21 polgári személy vesztette életét Odesszában, Szumiban és Mikolajivban, s ezzel 12 ezer fölé nőtt az ukrajnai civil áldozatok száma. A frontokon pedig már százezrekben mérik a halottak és súlyos sebesültek számát: ukrán közlések szerint Oroszország már több mint 650 ezer katonát vesztett, s bár Kijevben nem beszélnek az ukrán veszteségekről, ezen az oldalon is minden bizonnyal hasonló az elesettek száma.

A mérföldkőnek számító időpont egyben fordulatot is jelölhet a valóságban már több mint tíz éve tartó – az Ukrajnához tartozó Krím és a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megye megtámadásával kezdődött – háborúban. Az amerikai elnökválasztáson nyertes Donald Trump kiszámíthatatlan politikát folytat ugyan, ám elemzők szerint valószínű, hogy a republikánus politikus csökkenteni fogja vagy akár be is szünteti Ukrajna támogatását.

„Fontos lesz figyelni, hogy amikor Trump elnökként tárgyalásokat kezdeményez, az a támogatás csökkentésével vagy leállításával jár-e együtt. Még nem lehet tudni, hogyan alakul az amerikai politika, de az valószínűnek tűnik, hogy a segítséget Trump sem tudja teljesen leállítani. Az amerikai szabályok szerint már a megválasztott elnök is kap hírszerzési információkat, ám a tájékoztatás akkor lesz teljes, amikor megszületik a hivatalos végeredmény. Tehát eltelik még néhány hét, amíg Trump és csapata bele fog látni a részletekbe is. De ha az USA például leállítaná a hírszerzési támogatást, beleértve a hadászati, hadműveleti és harcászati hírszerzési adatok megosztását, azt Nyugat-Európa nem tudná teljesen pótolni. Ha csak a tüzérségi lőszerek szállítása állna le, azt Európa már jobban ki tudná váltani, mint egy éve” – mondta a HVG-nek Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője.

Az amerikai politika várható változásának hatásai már Európában is érezhetők: míg fél évvel ezelőtt a kontinens vezető politikusai még arról beszéltek, hogy nem szabad tárgyalásokat kezdeni az agresszorral, Trump győzelme után felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a legrosszabbat – Ukrajna vereségét – úgy lehet elkerülni, ha akár közvetítéssel is, de párbeszéd kezdődik Kijev és Moszkva között. A hangulatváltást az is jelzi, hogy az amerikai elnökválasztás után Olaf Scholz bukófélben lévő német kancellár két év után először telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bár a politikus azt mondta, a hívás célja az volt, hogy megerősítse, Európa kitart Ukrajna támogatása mellett, a beszélgetés mégiscsak azt jelenti, hogy a Kreml ura kezd kiszabadulni a nemzetközi elszigeteltségből.