Az Egyesült Államok a napokban bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja kijevi nagykövetségét, ugyanis konkrét információkat kaptak arról, hogy jelentős légitámadásra kell számítani, miután az ukrán hadsereg bevetette az amerikai ATACMS rakétáját orosz terület ellen. A Spiegel szerint szerdán azonban Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy másnap a nagykövetség újra kinyit, az orosz támadásról szóló hírek ugyanis hamisnak bizonyultak.
Az ukrán titkosszolgálat szerint a nagyszabású drón- és rakétatámadás lebegtetésével csak pánikot akartak kelteni. Volodimir Zelenszkij egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ha ezeknek nem is volt valóságalapjuk, ha megszólal a légriadó, azt nem ajánlott figyelmen kívül hagynia a lakosságnak.
Az Ukrajna elleni támadások ugyanis tovább folytatódnak. Mint a Spiegel írja, Oroszország csak vasárnap 120 rakétát és 90 drónt lőtt ki Ukrajnára. A támadások jelentős károkat okoztak az elektromos hálózatban, és hét ember meghalt. Válaszképpen arra, hogy Joe Biden engedélyezte, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal, Vlagyimir Putyin jóváhagyott egy rendeletet, amely értelmében bővül azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében megengedettnek tekintik nukleáris fegyverek alkalmazását.
https://hvg.hu/360/20241118_Ukrajna-nyugati-raketak-biden-engedely-Oroszorszag-haboru
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
