Az ukrajnai háború eszkalációjának utolsó fordulóját az oroszok indították be, akik minden különösebb indok nélkül a múlt héten minden korábbinál hevesebb rakéta- és dróntámadást intéztek Ukrajna ellen. Az egyik cél az, hogy a megtámadott országot leválasszák az európai energiahálózatról – ennek tudható be, hogy ezúttal a korábbi támadásokból általában kihagyott, részben magyarok lakta Kárpátalja is tűz alá kerül –, a másik pedig az, hogy a katonai és energetikai objektumok rombolásával gyengítsék az ukrán védelmet, és ezzel kedvezőbb helyzetbe hozzák Moszkvát az egyre valószínűbbnek tűnő tárgyalási körök előtt.
A hvg360-nak név nélkül nyilatkozó diplomaták hangsúlyozzák: a heves orosz támadás időzítése sem volt véletlen, Moszkvában minden bizonnyal tudták már, amiről a világ csak pár nappal később értesült, vagyis azt, hogy Joe Biden távozófélben lévő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna a nagyobb, 250-300 kilométer hatótávolságú amerikai rakétákkal is belőjön Oroszország területére, és ezzel megnehezítse az Ukrajnában harcoló orosz erők ellátását és támogatását.
A hvg360 értesülései szerint Ukrajna – amely ugyancsak jobb pozícióból akar indulni az elkerülhetetlennek tűnő tárgyalásokon – szintén érdekelt az eszkalációban, ezért vetette be azonnal az engedély megszerzése után Oroszország ellen a nagy hatótávolságú manőverező robotgépeket. Az ATACMS-eszközökkel ugyanis hátrébb lehet kényszeríteni az orosz erőket, amelyek pedig maradnak, azok hatalmas veszélybe kerülnek. Példa erre a kedden szétlőtt Brjanszk környéki lőszerraktár és a határ menti Belgorodban eltalált parancsnoki állás.
Kijevben azt remélik, hogy a logisztikai hálózat fenyegetettsége miatt Moszkva hajlandóbb lesz kompromisszumokra.
