Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.
Magyar idő szerint vasárnap este engedélyezte Joe Biden Ukrajnának, hogy csapásokat mérhessenek az Egyesült Államoktól kapott ATACMS nevű rakétarendszerrel orosz területek ellen. A The Washington Post szerint az amerikai elnök ezzel a lépéssel akarja ellensúlyozni az észak-koreai katonák bevetését, illetve eltántorítani Phenjant attól, hogy még több katonát küldjenek az ukrán frontra.
Mint a The New York Times írja: Ukrajna már évek óta lobbizott az Egyesült Államoknál, hogy megkapja ezt az engedélyt, ami végül pont Joe Biden elnökségének utolsó hónapjaiban érkezett meg. A Biden-adminisztráció korábban elzárkózott attól, hogy a rakétáikat oroszországi célpontok ellen vessék be. Attól tartottak ugyanis, hogy eszkalálódhat a háború.
Az ATACMS (Army Tactical Missile Systems) nevű, kis hatótávolságú rakétákat a Lockheed Martin gyártja, és típustól függően akár 300 kilométerre lévő célpontot is eltalálhatnak a nagyjából 170 kilogrammos robbanófejükkel.
Ballisztikus rakéta lévén jóval magasabban tudnak repülni a légkörben, mint a tüzérségi társaik, ráadásul jellemzően messzebbre is érnek el. A gravitáció miatt a földre is elképesztő sebességgel térnek vissza, és csapódnak be.
A The New York Times megjegyzi: sokszor nevezik az ATACMS-eket „nagy hatótávolságú rakétáknak”, de ez egy elég szubjektív kifejezés – az tény, hogy mélyebben behatolhatnak Oroszországba, mint bármely ukrán gyártású rakéta, de egy cirkáló- vagy interkontinentális ballisztikus rakétával nem tudják felvenni a versenyt.
A fegyvert még az 1980-as években fejlesztették ki azzal a céllal, hogy nagyértékű szovjet célpontokat semmisítsen meg, jóval az ellenséges vonalak mögött. Ma két változata létezik: kazettás és egy robbanótöltetet hordozó.
A tavaly kapott, de immáron távoli orosz területek ellen is bevethető ATACMS-ek segítségével az ukránok orosz és észak-koreai csapatkoncentrációkat, kulcsfontosságú hadászati felszereléseket, logisztikai központokat, fegyverraktárakat és az orosz sereg utánpótlási vonalait is támadhatják. Ez segíthetne az ukránoknak abban, hogy tompítsák az orosz–észak-koreai támadás hatékonyságát.
A rakétarendszert az Egyesült Államok korábban már bevetette a Öbölháborúban; 1991-ben például 30 rakétát lőttek ki, támadva Irak közepes hatótávolságú (és föld-levegő) rakétaállásait.
Ukrajna már több mint egy éve használja a fegyvert az oroszok által elfoglalt területeken lévő célpontok ellen. Kijev eddig azzal érvelt, hogy az, hogy oroszországi célpontok ellen nem használhatnak ilyen rakétákat, olyan, mintha azt kérték volna tőlük, hogy egy kézzel harcoljanak – írja a BBC.
A brit közmédia megjegyzi: Ukrajna katonai megerősítése előnyt biztosíthat az országnak az esetleges jövőbeni béketárgyalásokon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyelőre nem beszélt az amerikai engedélyről, de vasárnap úgy fogalmazott: „A csapások nem szavakkal történnek – a rakéták azonban magukért fognak beszélni”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen.
