A Mastercardtól és a bankoktól ugyan még nem kaptunk érdemi információt a csütörtöki rendszerleállás péntek este felmerült adatbiztonsági vonatkozásáról, néhány olvasó megosztotta velünk tapasztalatát. Van köztük olyan is, amely a bankok életszerű rugalmasságát mutatja be, de olyan is, amely meglehetősen szürreális képet fest arról, mi történhet pénzünk kezelőinél akkor, ha váratlanul porszem kerül a gépezetbe.
Az egyik hazai pénzintézet bankkártyás csalásmegelőzési csoportjának tájékoztatása szerint egy szimpla technikai hibánál több volt a csütörtök esti rendszerleállás mögött a Mastercardnál. A jelenleg rendelkezésre álló – nem hivatalos – információink alapján biztonsági incidens történt a kártyatársaságnál. [Frissítve a Mastercard reakciójával.]
A Cambridge Analyticával kapcsolatos fiaskó után egy jóval hangsúlyosabb botrány kezd körvonalazódni a Facebooknál, miután kiderült, egy, a közösségi oldalon használható kvízjáték felhasználók tízmillióinak adatát tette közszemlére egy hiba miatt. A legsúlyosabb az egészben, hogy a problémát a platform saját, hibavadász programjával jelezték is a Facebook felé, de még egy hónap után sem tettek ellene semmit. És hogy miért? Mert Zuckerbergék közben a másik adatgyűjtési botrányt okozó üggyel voltak elfoglalva.
Feltörték a neves családfa-kutató oldalt: több mint 90 millió felhasználó adatai kerültek veszélybe.
A Díjnet nevével és logójával visszaélve ismeretlenek regisztráció megerősítésének indokával e-mailben kérnek személyes és banki adatokat magánszemélyektől.
Több mint hatmillióan használnak egy fitneszalkalmazást, nem is gondolva arra, hogy emiatt veszélybe kerülhetnek az adataik.
Egy újonnan felbukkant hiba miatt teljes hozzáférést kért az androidos telefonoktól a közösségi oldalhoz tartozó mobilapp, amely így a használója minden lépését követni tudta. Már kijavították, de hogy pontosan hány embert érintett, azt egyelőre nem közölték.
Bekeményített a Twitter: a Kaspersky Lab többé nem hirdethet a weboldalán. Az indokok között szerepel az orosz hírszerző szervekkel való állítólagos kapcsolat.
Percekben mérhető a kritikus idő a nagyvállalati rendszereket érő kibertámadások esetén. Az adatvesztés és az elszenvedett kár mértéke jelentősen csökkenthető a folyamatos rendszerfelügyelettel és a gyors beavatkozással. Ennek jegyében hozta létre a CTRL Security Operations Centert az ilyen fronton tavaly még a BKK-botrány kapcsán a hírekbe kerülő T-Systems Magyarország. A vállalat azt ígéri: a központban hét minden napján, 24 órában felügyeli ügyfelei rendszerét, megelőzve és a lehető leggyorsabban kezelve az esetleges kibertámadásokat.
Számtalan módon lophatók el adatok még egy olyan számítógépről is, amelyik nem csatlakozik az internetre. Például a tápkábelén keresztül.
Egy biztosításközvetítő cég adatbázisából lopták ki a személyes adatokat, amiket az ajánlásokhoz használtak volna fel.
A Checkmarx kiberbiztonsági cég szakemberei szerint a hackerek könnyen ellophatják a Tinderhez tartozó személyes adatainkat, azokat ugyanis semmilyen titkosítás nem védi.
![Feltörték sok magyar ügyvéd e-mail-fiókját, a Telekom közbelépett [frissítve]](https://img.hvg.hu/Img/27315920-08f2-479a-bc05-0514a7db57d5/012b6c20-7e3d-40b9-97d7-52913e212726.jpg)
Több ügyvéd és ügyvédi iroda levelezésének érzékeny adatai, felhasználónevek és jelszavak is kikerültek a netre.
Csak a héten derült ki, hogy tavaly 57 millió felhasználó és amerikai sofőrök adatait is ellopták az Ubertől, majd a vállalat "valahogyan" megegyezett a hackerekkel. A Kaspersky Lab szerint amit a cég tett, annak csúnya következményei lehetnek: fellelkesülhetnek a hackerek.
Az Uber augusztusban kinevezett elnök-vezérigazgatója állítja: csak nemrég tudta meg, hogy adatokat loptak tőlük tavaly. A hackerek állítólag azt ígérték a cégnek, hogy a megszerzett adatokat megsemmisítik, és azok között nincsenek társadalombiztosítással vagy hitelkártyákkal kapcsolatos információk.
