Magyarországon eddig a cafeteriát az adómentes jövedelmekkel azonosították, azonban a megváltozott adózási környezet most arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják, milyen lehetőségeket rejt magában ez a juttatási rendszer. Nagy dilemma, hogy a felmerülő adókötelezettségeket a társaságok áthárítják-e a munkavállalójukra, vagy magukra vállalják az adó miatti többletköltségeket.
Az adóhatósági értémegállapításnak a vagyonadó bevezetése után lesz különös jelentősége. Az ingatlan értékének meghatározásához az APEH egy online adatlap le-, illetve kitöltését követeli meg, ezen kell feltüntetni az ingatlan fontosabb jellemzőit. Az adóhivatal a rendelet szerint ésszerű határidőn belül elektronikus levélben válaszol.
Az adóhatóságnak szeptember végén 1506 vállalkozás tartozott egyenként több mint 100 millió forinttal, valamint 2820 magánszemély és egyéni vállalkozó egyenként több mint 10 millió forinttal folyamatosan, 180 napon túl - derül ki az APEH honlapján közzétett listákból. Ez összesen legalább 178 milliárd forint tartozást jelent.
Áttekinthetetlen és feleslegesen bonyolult a jelenlegi magyar személyi jövedelemadózás szerkezete, melyen érdemben, csak egy új és egyszerűbb jogszabály segíthetne. Többek közt ezt a gondolatot sugallja a mai naptól megtekinthető, az adózásról szóló zenés-táncos produkció, az Adózene 2009 teljes, 10 perces változata.
Az idén május 13-án a bíróság hatályon kívül helyezte a Magyar Telekom 2007-es közgyűlési határozatait - köztük az osztalékfizetésről szólót is, és az ítélet 2009. július 7-én jogerőre emelkedett. A Magyar Telekom érvelése dacára a kifizetett osztalék egyelőre jogtalannak minősül. Más lesz a helyzet, ha a Telekom érvényes közgyűlést tart.
Jövőre a szuperbruttósítás miatt nemcsak többet adózunk, de nő a havi fizetésünk - áll a BDO FORTE tanácsadó cég tegnapi közleményében. Ezt azonban cáfolja Angyal József, aki szerint a tanácsadó cég nemcsakhogy elszámolta magát, de arról is elfeledkezett, hogy a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak 40 százalékkal többet adóznak majd.
A többségi tulajdonú állami és önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtaná, vagyis januártól úgynevezett mágnásadót vezetnének be. Nemcsak diszkriminatív a már beterjesztett törvénymódosítás, de Angyal József okleveles adószakértő szerint újabb adósávot, vagyis a gyakorlatban adóemelést jelentene.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítást, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát kiváltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szervezet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel bíró dolgozónak, 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Több mint kétszáz milliós adócsaládon értek a pénzügyőrök egy dél-alföldi céget, melynek képviselője ellen már korábban is indult eljárás hasonló ügyben - értesült a HavariaPress.
A piaci igény nyilvánvaló: az adójogszabályok közt az emberek önmagukban ritkán igazodnak el. Hívnak tehát szakembert, akik, bár mindannyian az adózással foglalkoznak, végzettségüket tekintve széles skálán mozoghatnak. Az olvasó legjobban akkor igazodhat el az elnevezések sűrűjében, ha a végzettségére kérdez rá a kiszemelt szakértőnek.
Megállt a hosszú ideje tartó adókulcscsökkenés Európában és Latin-Amerikában, állítja a KPMG jelentése
A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de ezt túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták. A részvényeseknek ezek után vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy önellenőrzés keretében kifizetni a majd négyszeres adókülönbözetet. Megkérdeztük, mit szól mindehhez a Magyar Telekom és mit gondol erről az APEH.
Szokatlanul sok, 7500 adóelkerülő jelentkezett idén az amerikai adóhatóság (IRS)amnesztiaprogramjában, azt remélve, hogy börtönbüntetés nélkül, enyhített pénzbírsággal megússzák a törvénysértést - közölte az IRS.
Az egyéni cég a társasági adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint adózhat majd a jövőben - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára hozzátéve: ez lehetővé teszi, hogy az adózott eredmény után ne kelljen azonnal az osztalékadóra vonatkozó szabályok szerint adóznia. Közlése szerint az egyéni cég az eva hatálya alá is tartozhatna.
Alkotmányellenesnek véli az offshore cégek adózására vonatkozó amnesztiaszabályt Antal Gábor ügyvéd, adótanácsadó, ezért beadványában a rendelkezés megsemmisítését kérte. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az AB nem semmisíti meg a rendelkezést, mivel az pozitív diszkrimináció, s így nem ütközik az Alkotmányba. De ettől még káros.
Az adóhatóság idén nagyon sokaknak a törvényes határidőn túl utalta vissza a személyi jövedelemadójukból visszajáró összegeket; a csúszás átlagban egy hét volt – számol be a Magyar Nemzet pénteki számában.
A z APEH weboldalán található hibás adónaptárra és informatikai szempontból korrekt, ám laikusként nehezen értelmezhető nyomtatványokra hívja fel a figyelmet kocka.blog.
Közvélemény-kutatási eljárások, e-banking fejlesztések vagy különféle biztosítási modellek kialakítása is elég ahhoz, hogy kevesebb adót fizessen egy cég. Kevesen ismerik, még kevesebben használják ki a kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezményeket, pedig érdemes.
Az újonnan bevezetett, egymástól sokszor eltérő transzferár-előírások új adókockázatoknak teszik ki a cégeket - derül ki az Ernst&Young legújabb, 49 ország adóhivatalának ellenőrzési gyakorlatát vizsgáló felméréséből. Magyarországon leginkább a vállalatcsoporton belüli szolgáltatásokat és a szellemi javak átadását ellenőrzik a revizorok.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégekről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat az ingatlanszektorra vonatkozóan is tartalmaz módosításokat - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC).
