Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A bíróság által hatályon kívül helyezett határozat olyan, mintha meg sem született volna - mondta a hvg.hu-nak Zsdrál Petra jogász az üggyel kapcsolatban. Nem felel meg a valóságnak tehát a Magyar Telekom közleményében szereplő azon állítás sem, mely szerint nem függ a pertől a 2007. évi osztalék megítélése. A vállalat szerint a 2009. július 6-ig kifizetett osztalék az elsőfokú ítélet jogerőssé válása esetén változatlanul osztaléknak minősül, vagyis a részvényesekre nézve az ítélet semmilyen kötelezettséggel, illetve tennivalóval nem jár. Ez az érvelés a jogász szerint már csak azért sem helyes, mert ha a bíróság hatályon kívül helyez bármilyen határozatot, azt visszamenőlegesen teszi, vagyis független a hatályon kívül helyezés napjától.
Amint azt a hvg.hu megírta, a részvényesknek vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy megtarthatják, ugyan, de akkor egyéb jövedelemként kell adózniuk utána - hacsak nem hoz érvényes határozatokat a Telekom új, rendkívüli közgyűlése. Összehívásának ugyanazok a szabályai, mint a rendes közgyűlésnek: az igazgatóság kezdeményezi, tervezett megtartása előtt minimum 30 nappal, meghirdetik az alapszabályban megadott hirdetési helyeken és módon. Ezt követően a napirendi pontokat és a határozati javaslatokat nyilvánosságra hozzák.
A Magyar Telekom 2007-től érvényes alapszabálya kötelező meghirdetési helyként adta meg a Pénz és Tőkepiac című lapot, a Budapesti Értéktőzsde honlapját, illetve a vállalat saját szájtját. Mivel a társaság a Pénz és Tőkepiacban nem hirdette meg a rendes évi közgyűlést, a bíróság ezt érvénytelenítette, hangsúlyozva, hogy a törvény nem ad mérlegelési lehetőséget az ügyben. Ha viszont most a Magyar Telekom a korábbi - az érvénytelenné nyilvánított közgyűlés előtti - állapot szerint tart egy szabályos közgyűlést, akkor, érvényes határozatok alapján, a részvényesek megtarthatják az osztalékot.
Kisebb galibát okozhat, hogy időközben megszűnt a Pénz és Tőkepiac című lap. Amennyiben a társaságnak ennek ellenére sikerül érvényesen meghirdetnie és megtartania az új közgyűlést, akkor a részvényeseknek további 30 nap áll rendelkezésükre a közgyűlési határozatok megtámadására. Optimális esetben tehát legkorábban januárban lehetnek a Magyar Telekomnak érvényes közgyűlési határozatai. Addig viszont a jogerős ítélet van érvényben, ami szerint a kifizetett osztalék semmis.
A Magyar Telekom közleményében mindenesetre jelezte: további idő és/vagy költségigényes lépések megtételére kényszerül. "Nem tudjuk kizárni, hogy az ügynek egyéb, jelenleg előre nem látható negatív hatásai is lehetnek a Magyar Telekomra nézve" - hangzik a baljós mondat.
