A benzinkutak sorra vezetnek be mennyiségi korlátozást; az élelmiszerek kapcsán a kisboltosok panaszkodnak arról, hogy nem tudnak elég terméket venni a nagykereskedőktől; új törvényjavaslatok sorát nyújtották be nemcsak a vármegyékről és az ispánokról, hanem az adókról, a dohánypiacról és a vagyonnyilatkozatokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.
Nincs kegyelem: jövőre is annyit kell fizetni a cégautók után, mint amennyit a kormány az extraprofitadós rendeletben 2022 második félévére bevezetett. Időhatár nélkül tartósan megduplázódik a cégautók közterhe – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
3,9 millió euró adót nem fizetett be Samuel Eto'o. Az egykori focista beismerte a bűnösségét a bíróságon.
Abban mindenki egyetért, hogy a tételes adót fizetők akár többsége sem az adó eredeti céljának megfelelően fizeti a rendkívüli kedvező közterhet, de azok számára is visszaüthet, akik nem élnek vissza vele. A jelenlegi kata helyét átvehetné egy finomhangolt, érzékenyített közteher, de a kormány jó eséllyel marad a fűnyíróelvszerű megoldásnál.
Konkrét döntés a katáról még nincs, januártól azonban már változtatnának a jelenlegi szabályokon a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
A többség szerint a katát inkább módosítani kellene.
A BKIK szerint körülbelül 100-150 ezer olyan vállalkozó van, aki a katát „teljesen visszaélés jelleggel használja”.
Folytatják a tárgyalásokat – erről egyezett csak meg a kormány és a kamara.
Hogyan segíti a magyar családokat a légi utazás megemelt adója – tette fel a kérdést cseppet sem visszafogott közleményében a világ legnagyobb fapados légitársasága, amelynek vezérigazgatója nemcsak az adót hülyézte le, de annak kitalálójáról azt gondolja: elfelejtette, amit közgazdaságból tanult.
A gazdaságkutató szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel.
A Demokratikus Koalíció szerint a közel 10 ezer aláírás másfél hét alatt lett meg.
2023-ban is hasonló összegre számítanak.
Logikátlan, rosszul időzített ötlet extraprofitadót kivetni egy olyan iparágra, amely súlyos veszteségeket szenved el, nagyon sokat fog ez ártani a magyar turizmusnak – áll a Ryanair közleményében.
Most, hogy egy ország találgatja, mi az az extraprofit, amelyről – Marx Károly meghatározása nyomán szabadon – Orbán Viktor és miniszterei beszélnek, talán nem haszontalan megnézni, hogy a közeli és a távoli múltban milyen módszerekkel próbálták itt és külföldön feltölteni a kincstárat, ha megszorult az állam.
15 milliárd forint adóbevételt vár 2023-ban a kormány a médiacégek reklámbevételeinek megadóztatásából, bár a szektorban extraprofit legfeljebb a kormánybarát médiumoknál fedezhető fel. A magyar reklámpiacot letaroló globális szereplők, mint a Google és a Facebook megadóztatása kétséges, és tovább szűkíti a hazai szereplők mozgásterét az óriásokkal szemben.
A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, melyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét.
Egyáltalán nem tudható, hogy az állam milyen szempontok szerint mutat rá egy terület nyereségességére.
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg”. Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
Részletezte kérdésünkre a gazdaságfejlesztési miniszter, mi alapján számolják ki az új különadókat.
