Így bukhatnak le az ügyeskedő katások a NAV előtt
Még a kisadózó vállalkozások nagyon egyszerű, tételes adójában is el lehet tévedni, ami sokba is kerül. Az Adózóna mutatja, hogyan kerülje el a csapdákat.
Még a kisadózó vállalkozások nagyon egyszerű, tételes adójában is el lehet tévedni, ami sokba is kerül. Az Adózóna mutatja, hogyan kerülje el a csapdákat.
A kereskedők után hamarosan a szolgáltatók is online kasszázhatnak, a nol.hu szerint a kormány már kézbe vette bekötésük ügyét.
Ha mindennaposnak még nem is nevezhető, de ritkának se, hogy egy vállalkozás fantomcéggel szerződött, vagy a vállalkozás létezett ugyan, de soha életükben nem hallottak róla, azaz ki tudja kivel kötött szerződést, de velük biztosan nem? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor cégnek mihamarabb ki kell dolgoznia azt az üzleti ellenőrzési eljárást, amelynek segítségével elkerülhetőek az effajta kínos esetek.
A lakáskiadás első ránézésre, sőt, másodikra is jobbára problémamentes bevételi forrás, többnyire elég néhány egyszeri apróbb beruházás, aztán csak szélesre kell tárni a bankszámlát, jöhet a pénz. Pedig nem, a veszélytelennek bérlés tűnő egy csomó csapdát rejt, nagyot is lehet bukni. Az Adózóna mutatja, miért.
Munkaügyi razziák sorozatát indítja nyáron a munkaügyi főhatóság, a középpontban nem meglepő módon a feketefoglalkoztatás és a munkavédelem áll.
Máris módosítják a pár hete elfogadott reklámadót. A módosítás értelmében az RTL Klub sem tudja kikerülni az adófizetést, ám meglepőbb húzás az, hogy gyakorlatilag mindenki fizetheti a különadót, ha reklámot tesz közzé. Ez ugyanakkor csak akkor lesz így, ha a reklám közzétevője nem vallja be, hogy hirdettek nála. Nagy kérdés, hogy a Google, vagy a Facebook tesz-e ilyet, és hogy a magyar hatóságok utána mennek-e a közösségi portálokon hirdetőknek. A javaslat emellett nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. Vagyis kétszer is be lehet ezt az adót szedni.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megmondja, mi a teendő, ha benzinkúti átverést gyanít. A Buksza blog meg megírta.
A vártnál talán hamarabb is megvalósul a kormányzópárt terve, 2015 elejétől ugyanis egy uniós irányelv alapján a kommunikációs szolgáltatók ott fizetnek adót, ahol szolgáltatásaikat igénybe veszik, nem pedig a székhelyük alapján. Így jövőre a Google, a YouTube és társaik a a magyar költségvetésbe is csengetnek.
Emelkedett a tényleges adóteher GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban, a legtöbb adóbevételt továbbra is a munkát terhelő adókból gyűjtik be a tagállamok. A magyar ráta az uniós átlag közelében van, ám nálunk ugrott meg leginkább a mutató egy év alatt, ráadásul a régiós országokhoz képest is lényegesen nagyobb a GDP-hez mért adóteher.
39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között az Eurostat szerint. Arra számítanak, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.
Szerdán a parlamenti képviselők megszavazták a reklámadó, ám úgy tűnik, maradt egy "rés a pajzson". A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nem fogják tudni megadóztatni a nem Magyarországon letelepedett szolgáltatókat.
Több betegség után is komoly adókedvezmény jár, például a cukorbetegek egy része idén havi ötezer forint kaphat. Sőt, az érintettek 2008-ig visszamenőleg kérhetik a pénzt.
A reklámadó törvényjavaslata egy egészen meglepő, megszokottnak semmiképpen sem nevezhető adóztatható "forrást" is talált. A médiacégeknek saját maguk reklámozása után is fizetniük kellene adót. A már így is igencsak vitatott elképzelésben ez egy olyan elem, mely egyes cégeknél a reklámadóból igen nagy szeletet hasíthat ki. Ráadásul azt is eredményezheti, hogy a kereskedelmi tévék megritkítják ajánlóikat, a lapcsaládok pedig nem futtatnak majd hirdetéseket laptársaikról.
A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.
Komplett hamisítóüzemre csapott le az adóhatóság Kőbányán, egy elhagyott gyártelepen nagy tételben készültek az Adidas, Nike és hasonló márkás termékek.
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezése kedvező fogadtatásban részesült az Európai Bizottságban. Joaquín Almunia, az EB versenyjogi kérdésekért felelős biztosa levélben tájékoztatta a Filmalapot arról, hogy a Bizottság jóváhagyta a magyarországi filmes adókedvezmény 20 százalékról 25 százalékra való emelését.
Az adózók által kifogásolt ügyek közel 40 százalékában derül ki, hogy hibás döntéssel zárult az adóhatóság ellenőrzési eljárása. Az esetek többségében a hibás döntéseket – hivatalból vagy kérelemre – maga a NAV orvosolja, csak kevesebb ügy jut el bírósági szakaszba. Bár sokan még beletörődnek a sérelmezett adóhatósági döntésekbe, az elmúlt időszakban nőtt az adózók tudatossága: egyre eredményesebbek a jogérvényesítésben és a közeljövőben várhatóan egyre többen mennek majd bíróságra adójogi vitáikkal. Tavaly a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmada az adózók javára dőlt el.
Jön a nyaralási szezon, kikerülnek a "Zimmer frei" táblák, a kiadó nyaralók tulajdonosainak azonban egy csomó kötelezettségük van az adóhatóság felé. Az Adózóna mutatja, hogy melyek ezek.
Örökzöld kérdés, hogy az egyéni vállalkozóknak is kötelező-e vállalkozói bankszámlát nyitniuk?
Jár-e táppénz a gyed, illetve gyes mellett munkát vállalónak, ha gyermeke vagy ő maga megbetegszik?