A magyar kormány továbbra is ellenzi az uniós adózási reformot
Sem Magyarország, sem Észtország nem lépett vissza a vétótól, így az uniós pénzügyminisztereknek nem sikerült elfogadniuk a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát.
Sem Magyarország, sem Észtország nem lépett vissza a vétótól, így az uniós pénzügyminisztereknek nem sikerült elfogadniuk a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát.
Az EU illetékes tanácsa egy országot törölt a feketelistáról, a megmaradt 11 mellé pedig felvette a Dominikai Közösséget.
Az elmúlt tíz évben 211 százalékkal nőtt azoknak a szlovák cégeknek a száma, amelyek székhelyüket valamely adóparadicsomba menekítették – írja a pozsonyi Új Szó.
Az adócsalás elleni harcban való együttműködésre szólította fel a brit fennhatóság alá tartozó, adóparadicsomnak tartott területeket David Cameron miniszterelnök.
2012-ben 17,8 százalékkal nőtt a cégközpontjukat külföldön bejegyeztető szlovák cégek száma, a növekedés üteme 109 százalékkal haladta meg az előző évit.
Törvény tiltja, hogy a kormány a jövőben adóamnesztiával csábítsa haza az adóparadicsomokban szunnyadó magyar eredetű vagyonokat. A tavaly lezárult utolsó lehetőség 23 hónapja alatt összesen 67 milliárd forint tért vissza Magyarországra - ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.
A világgazdasági válság miatt az egyes állami költségvetések egyre csökkenő bevételekre számíthatnak, ezért sok állam úgy döntött, minden eszközt megragad, hogy az adózás alól kivont vagyonokat visszaterelje saját fennhatósága alá.
Adócsalást és pénzmosást segítő mechanizmussá torzult az offshore. A különböző országok eltérő adórendszereihez képest egyszerűséget kínáló lehetőségként indult gyakorlatot a Panama-iratok az állami költségvetéseket megcsapoló megoldásként stigmatizálták, de a megszüntetése igazán senkinek nem áll érdekében.
Egyelőre kevés részletet közölt, de alapvető változásokat javasol a társasági adóztatás rendszerében az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy visszaszoruljon az adóelkerülés és javuljon a gazdasági környezet. Közzétették az adóparadicsomok top 30-as listáját is, illetve azt, hogy a tagországok vezetnek-e nyilvántartást róluk - Magyarország például nem.
A 80-as évek óta offshore cégekbe áramlott ki a magyar államadósság két és félszeresét meghaladó összeg - írja egy nemzetközi kutatásra hivatkozva a Pogiblog. A jelentés szerint Magyarország 2010-ben ott volt a világ húsz, offshore szempontjából legfertőzöttebb fejlődő állama között.
Az adóparadicsomokat nem lehet megszüntetni anélkül, hogy az „adósivatagokat” ki ne zöldítenénk - vélekedik a liechtensteini trónörökös herceg, aki szerint sok ország, ahonnan nagy az adózás miatti pénzkimenekítés, maga is hibás.
Egyre több csehországi cég van bejegyezve a külföldi adóparadicsomokban – állítja a Cekia cseh információs ügynökség.
Magyarország is adóparadicsomnak számított az EU-s belépésig, de még utána is kedvelt székhelye maradt a külföldi cégeknek - mutatott rá Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, akitől arra kerestünk választ, miért csak most fordul a világ figyelme az offshore jelenség felé? Hiszen köztudott volt, hogy ilymódon lehet megkerülni a nemzeti hatóságok által kirótt adók megfizetését. A tranzakciók legálisak ugyan, de mégiscsak az egyes országok költségvetési bevételét apasztják.
Az adóparadicsomokat is elérte a globális gazdasági éghajlatváltozás a BDO Forte pénzügyi tanácsadó cég szerint. Az ide sorolt országokban bejegyzett vállalkozások, tulajdonosaik és képviselőik várhatóan „meleg pillanatokat fognak átélni”. Az adózás alól kivont magánvagyonok értékét nemzetközi pénzügyi tanácsadók 2007-ben 7,3 milliárd dollárra becsülték.