Magyarországon a legtöbb gazdasági büntetőügy a költségvetési csalásból (adócsalás), áfacsalásból, csődbűncselekményből (felszámolási eljárások, sikkasztás) fakad Magyarországon. A legtöbb feljelentést az adóhatóság, illetve a felszámoló teszi. Költségvetési csalásért már akár 10 évet is a sitten lehet tölteni. Az Adózóna "adóbűnügyi" összefoglalója.
Az áfabevételek behajtása hatékonyabb lehet, a kiemelkedően magas áfakulcs miatt azonban Magyarország várhatóan továbbra is kedvelt célpontja marad a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak. A helyzetet nehezíti, hogy a hatóságok sok esetben csak a szervezett csoportok alsóbb szintjein álló, kisebb cégeket érik el.
Az adócsomagban az új adókra, növekvő elvonásokra vonatkozó indítványok között megbújik egy olyan javaslat, amely kiterjesztené a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatást és kamatkedvezménnyel adómentesen nyújtható kölcsönt a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre.
Orbán Viktor átmenetileg lemondott az internetadó jelenlegi formájában való bevezetésétől, azonban továbbra is kíváncsi arra, hova lesz az "interneten keletkező hatalmas extra profit". Hogy az internetről szóló nemzeti konzultáció végeredménye mi lesz, és utána kiket érint a sarc, egyelőre nem tudni. De addig is segítünk a kormánynak megfejteni, hogyan működnek az internetes vállalkozások, és egyébként mennyire vágná tönkre a netadó bármilyen formában a cégeket és a szolgáltatókat.
Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a kormány jövő évi adóváltoztatási javaslatait, amelyekkel a kabinet fenntartaná a családi adórendszert, a vállalati különadók sorába pedig bevezetné az internetadót.
Jószerivel csak a fantázia szab határt az új adóknak, ha az Országgyűlés a javasolt formában hatalmazza fel az önkormányzatokat a települési adók kivetésére. A vállalkozások azonban elvileg megússzák.
A távközlési szolgáltatókkal egyeztető Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert egy október 23-i koszorúzás után kaptuk el. Arra a kérdésre, hogy lesz-e internetadó, nem válaszolt, szerinte nincs is szükség új adókra.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a 2015-ös adótörvények tervezete - amiről a munkavállalók képviselivel előzetesen nem egyeztettek - egyes pontokon komoly érdeksérelmekkel jár a munkavállalók számára. A bérből és fizetésből érőket leginkább a béren kívüli juttatások adóterhének jelentős emelése fogja sújtani.
A dolgok jelenlegi állása szerint a béren kívüli juttatásoknak annyi. Az adócsomagtervezete alapján ugyanis az eddigi összesen 35,7 százalékos közteher jövőre 51,17 százalékra emelkedne. Ráadásul 50 ezer forinttal csökkenne az éves keretösszeg.
Januártól termékdíjat kell fizetni egy sor tisztálkodó és kozmetikai szer, valamint műanyag termék után, de nem járnak jobban az irodában papírt használók sem, ezt a kategóriát is megsarcolja az adótörvény tervezete. Drágább lesz borotválkozni, hajat festeni, művirágot vinni randira és fénymásolni.
Az adóamnesztia lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forintos összeg származását, a közteherfizetést az adóhatóság nem firtatja. Az első három negyedévben 29,37 milliárd forintot fizettek be az adóamnesztiaként szolgáló konstrukcióba az emberek.
Bankszámlán tőkét parkoltatni az adóval terhelt csekély hozamért még lekötve sem érdemes. Vannak azonban kedvezőbb lehetőségek is: néhány hónapon belül akár 150 ezer forintot is nyerhet, aki például az év végéig hozott döntéssel önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizeti be a megtakarítását.
Egy alapítványnál vasárnap gyermekekre vigyázó személyt egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak. Szükséges-e vasárnapi pótlékot fizetni? Az Adózóna megmondja.
Ősszel mindig meglódul az albérlet-, kiadó lakás biznisz, érdemes utánanézni, miként lehet elkerülni a lesben álló adóhatóság akár milliósra rúgó bírságait.
Örök kérdés, hogyan alakul a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások mellett tevékenységüket folytató egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. Az Adózóna összefoglalta az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A személyi jövedelemadó (szja)-törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Az Adózóna összeállította az adómentes támogatások listáját.
Egyre több az úgynevezett kettős adózási illetőséggel rendelkező magyar vállalkozás. Ezek jellemzően olyan cégek, amelyek külföldön vannak bejegyezve, de itthoni az irányításuk. A névjegykártyán jól mutat egy svéd vagy holland bejegyzésű cég neve, miközben a társaság teljesen magyar, és kihasználja a hazai adórendszer előnyeit.
Az amerikai cégek ezentúl nehezebben tudják csak székhelyüket alacsonyabb adókulcsú országokba áthelyezni, megkerülve a hazai magas adókat és így csökkentve az állami bevételeket.
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hét végi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.
