Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a 2015-ös adótörvények tervezete - amiről a munkavállalók képviselivel előzetesen nem egyeztettek - egyes pontokon komoly érdeksérelmekkel jár a munkavállalók számára. A bérből és fizetésből érőket leginkább a béren kívüli juttatások adóterhének jelentős emelése fogja sújtani.
Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnek be. A gyakorlatban a Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót kénytelenek fizetni. A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - teszik hozzá közleményükben.
Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is. Ebben az esetben a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - írják.
Leszögezik: az adótörvények beterjesztője a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette. "Köztudott, hogy a béren kívüli juttatások adóterheinek megemelésére – a költségnövekedés elkerülése érdekében – a munkaadók a juttatás visszafogásával reagálnak. Megszüntetik azt, vagy olyan mértékben csökkentik, hogy az adóterhekkel együtt kiszámolt munkaadói ráfordítás ne növekedjen" - olvasható közleményükben. Szerintük egyértelmű, hogy az intézkedés a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozza, és érzékeny jövedelemcsökkenést eredményezhet.
Hozzáteszik: bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén ennek forrását azonban – határozott véleményük szerint - nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni. "A két intézkedés együttes hatására tovább fog nőni a már így is tetemes jövedelem egyenlőtlenség az alacsony és magas jövedelmű családok között. Az intézkedés várható következményeként a dolgozók rekreációra fordított forrásai és kiadásai is csökkenhetnek, mivel az a SZÉP kártyára is vonatkozik. Az adóemelések közvetett hatásaként a turizmus és az élelmiszerkereskedelem csökkenő bevétele is várható" - írják.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége kéri a kormányt, hogy fontolja meg az előterjesztés visszavonását, mivel annak várható előnyei (adóbevételek) jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól, mivel a legalacsonyabb jövedelmi sávokban a napi étkezést, de a dolgozók regenerációját is veszélyezteti. Kérik továbbá, hogy a dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedés bevezetésére ne kerüljön sor a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?