Most már végre kutatás bizonyítja, hogy a nagymamák nem tudnak betelni az unokáikkal
Egy rendhagyó kísérlet a tudomány nyelvén is igazolta azt, amit az unokák érezhetnek, amikor nagyszüleik közelében vannak.
Egy rendhagyó kísérlet a tudomány nyelvén is igazolta azt, amit az unokák érezhetnek, amikor nagyszüleik közelében vannak.
A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.
Eddig azt hitték, hogy a koronavírus az emberi agysejteket is képes megfertőzni, de egy új kutatás most arról számolt be, hogy ez nincs így.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
Akkor is komolyan dolgozik az agyunk, ha csak úgy ábrándozunk – erősítettek meg és egészítettek ki korábbi eredményeket a pennsylvaniai kutatók.
Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt.
A szokottnál jóval aktívabbá válnak az agy bizonyos területei nyelvtanulás során. Az aktivitás mérése pedig visszajelzést adhat a tanulási módszer hatékonyságáról.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerükkel képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, stimulálni, valamint a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni.
Hány demokrata kell egy villanykörte kicseréléséhez? Sehány, mert ők csak beszélnek róla – szúr oda az agyonhasznált politikai vicc. Több kutatócsoport is vizsgálta, milyen agyi folyamatok vezethetnek a vegytiszta konzervatív vagy liberális gondolkodás kialakulásához – és közben kiderült, hogy akár az elkoptatott gegekben is lehet némi igazság.
Kutatók szerint van még egy ritka, negatív következménye a koronavírus-fertőzésnek: súlyos gondokat okozhat az agyban.
Agytekervényeink izgalmas rejtélyeinek sorát nem csökkentette a Massachusettsi Műegyetem (MIT) új kutatása, sokkal inkább növelte a kérdőjelek számát a tudományágban.
Jelentősen nagyobb lehet az agy egyik területe, ha valaki depressziós, egyszersmind szorong is – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói.
Súlyos esetekben agykárosodáshoz vezethet a koronavírus-fertőzés brit kutatók szerint.
Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon-koronavírusok is kimutatták, hogy a kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Magyar tudósok szerint a mostani vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel.