Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
"Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát" – ezt írta be a tanára az akkor tizenkét éves Oliver Sacks bizonyítványába. A szerző a nemrég megjelent Mozgásban című önéletrajzi kötetének már bevezetésében előrevetíti, hogy semmi nem tartotta féken, pont olyan hévvel vetette bele magát a drogok, a motorok, a súlyemelés világába, mint az agykutatáséba.
Nem, nem nyomdahibáról van szó.
Az agy súlyáról is árulkodik az ásításunk hossza – állítja egy új amerikai kutatás.
Rímek, ritmus, zeneiség – felejtsük el, hogy száraz szövegek gyűjteményéről lenne szó.
Minő véletlen, egy pénzjutalommal járó játékon lehetett az agyi aktivitásnál észlelni, hogy a hazugságokkal egyre gátlástalanabbá válunk.
És segíthet jobban megismerni az agy egyik érzelemközpontját.
Ahogy testünket rendszeres testmozgással, úgy agyunkat más módszerekkel lehet egészségesen tartani. Mutatjuk, hogy mit kell tenni érte.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy felnőttként már nem változunk, pedig a kutatások szerint egészen egyszerű módszerekkel is alakíthatjuk képességeinket.
Az ELTE Matematikai Intézet PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói új, az agyi kapcsolatokat bemutató webszervert fejlesztettek ki. Az eredményeket a rangos Cognitive Neurodynamics című lapban tették közzé.
Percenként akár tizenkét szó legépelésére is képesek voltak majmok egy gondolatvezérlésre épülő technológia révén, ami jelentősen megkönnyítheti a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációját.
A WHO szerint évente hárommillió ember idő előtti halálát okozhatja a légszennyezés. Ha ez nem lenne elég, most kiderült, hogy a szmogból származó apró, magnetit nevű részecskék az agyba is utat találnak. Amikor a Lancasteri Egyetem kutatói mágnessel kivonták őket, milliókat találtak belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti.
A mikroalvás során testünk pár másodpercre kikapcsol, ami például vezetés közben életveszélyes is lehet, így nem árt tudni, hogy mi is történik ilyenkor az agyunkban.
Ne csodálkozzon, ha szerelembe esik és változásokat érez magán, hiszen az agyra több módon is hat ez az érzelem - ez tudományos kutatások igazolják.
Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.
Mégsem az ismétlés a tudás anyja, hanem az információk elfelejtése, majd gyakori előhívása. Az agykutatás új felismerése alapjaiban változtathatja meg a tanítás módszereit – írja az e heti HVG.
A modern agykutatás vizsgálatai alapján ma már egyértelműen tudjuk, hogy a jobb és a bal agyféltekénk különböző funkciókra specializálódott. Míg a jobb félteke az érzelmek, művész-kreatív készségek székhelye, addig a bal félteke irányítja a beszédkészséget, a logikai, matematikai funkciókat.
Először sikerült idegsejteken bemutatni, miért és hogyan működik az agyi folyamat, amely miatt magányosnak érezzük magunkat.
A motiváció furcsa dolgokra képes az agyunkkal: egy információ megtalálásához gondolkodnunk sem kell, ha pénzről van szó.
