A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai az agyat is súlyosan érinthetik – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján megjelent cikkében.

Amikor valamilyen fertőzésen esünk át, a szervezetünkbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciókat váltanak ki. A szervezetben zajló gyulladásos változásokat megérzi az idegrendszerünk is, és egyes agyi központjaink – elsősorban a hipotalamusz – reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet. A vírusfertőzések hatása azonban ennél tovább is mehet.

A gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Erre a jelenségre utalhatnak az MTA szerint azok a klinikai megfigyelések, amikor

egyes Covid-19-fertőzöttek légzése úgy omlott össze, hogy azt a tüdejük állapota nem indokolta volna.

A magyar tudósok szerint felmerül egy még aggasztóbb lehetőség az efféle tünetek magyarázatára: az, hogy a vírus bejut az agyba. „Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – mondta Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) munkatársa.

A kutatók úgy tartják, hogy a szagérzékelés elvesztése is arra utalhat, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig képes eljutni. De a perifériás idegeken át vagy az agyi erek falán keresztül is eljuthat a nyúltvelőbe, a légzőközponthoz, illetve a hipotalamuszba vagy az agykamrák melletti agyterületekre. Az agyi fertőzés eshetőségét az is növeli, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 (ACE2) a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is. Barabási Albert-László emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatain végzett hálózatelemzési kutatásai is arra utalnak, hogy az új koronavírus-fertőzésben jelentős lehet az idegrendszeri érintettség.

Épp ezért a neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) dolgozó Dénes Ádám és munkatársai, Hortobágyi Tibor neuropatológussal együtt a világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. A kutatók azt szeretnék kideríteni, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek.

Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.

Freund Tamás, a KOKI igazgatója szerint a vírusfertőzésben elhunyt betegek agyszövete többségében paraformaldehides fixálás után fog érkezni az intézménybe, ezekben már nincs fertőzőképes vírus, a fixálás a vírus fehérjéit is denaturálja. “Egy kisebb rész boncolást követően fixálás nélkül lesz lefagyasztva, hogy alkalmas maradjon biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatokra. Ez utóbbi szövetek vizsgálatakor különleges biztonsági előírások betartása szükséges, bár a vírus tenyésztésével, felszaporításával mi nem foglalkozunk”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.