A napokban mutatta be a Google Labs kísérleti, AI vezérelte mobilalkalmazását. A Dreambenas minden nap újabb proaktív, személyre szabott történetgyűjteményt kínál a csatlakoztatott alkalmazásokból származó információk felhasználásával. A célja, hogy véget vessen a nyomasztó hírgörgetésnek, azaz a doomscrollingnak.
Újabb fordulat következett be Oroszország Ukrajna elleni, több mint négy éve tartó háborújában. Az orosz előrenyomulás megállt, a támadók több katonát vesztenek, mint amennyit a frontra tudnak vinni, s már a hátországban is jól érezni a konfliktus következményeit. Folytatódik az orosz energiarendszer elleni offenzíva is, egyre több oroszországi régióban rendelnek el üzemanyag-korlátozásokat.
A mesterséges intelligencia tudása lenyűgöző, hiszen az emberi aggyal szinte felmérhetetlenül nagy tudásmennyiséget szintetizál. Azt hihetnénk (és sokan hiszik is), hogy tévedhetetlen, azonban időnként „hallucinál” és nagy magabiztossággal közöl téves információkat. Ez pedig akkor válik igazán veszélyessé, ha egészségügyi problémákban kérik ki a tanácsát.
Stuart Russell, aki a szakterület egyik legnagyobb tekintélye, a német lapnak adott interjúban kifejtette: attól tart, hogy a számítógépek propagandagépezetté válnak, és kiirtják az emberiséget.
A milánói AI WEEK-en látványosan kirajzolódott, merre tart a mesterséges intelligencia felhasználása. Egy kisvárosnyi vezető, vállalkozó és egyéb érdeklődő gyűlt össze, hogy megismerje a legújabb MI-trendeket és -megoldásokat. Szurop István helyszíni riportja a sztárelőadókkal tűzdelt programból válogatott.
Minden megtakarítást magába szívó fekete lyukról írt Zsiday Viktor.
Bár sokan napi szinten használják, szépirodalmi fordítást még nem érdemes – és a kiadók tiltása miatt nem is szabad – teljes egészében az AI-ra bízni. Műfordítókkal beszélgettünk arról, milyen segítséget jelent és milyen dilemmákat vet fel a munkájukban az AI.
A befektetői piacon is beindult a versenyfutás azokért a vállalatokért, amelyek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiákból tudnak üzleti előnyt kovácsolni. A becslések szerint a ma még körülbelül 500 milliárd dolláros piac a 2030-as évek elejére könnyedén átlépheti az egybillió dolláros értéket.
Nagyot fog villantani jövőre az Intel, és ezúttal az adatközpontok világára fókuszál. Várhatóan jövőre jelennek meg a Xeon 7 családba tartozó „Diamond Rapids” kódnevű, következő generációs szerverprocesszorok. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a processzorgyártó óriásit léphet előre a felhős adatközpontok és az AI szerverek piacán.
Mintha csak összeállt volna a Pixar és a Microsoft (Clippy), hogy közösen tervezzenek egy mini Wall-E-t irodákba. Az egyszerre cuki és kissé nyugtalanító robotot viszont a Lenovo jegyzi, és egyelőre még csak koncepcióeszközről van szó.
A várakozásokhoz képest is jól alakulnak a kormány eddigi intézkedései, de a „kegyelmi időszak” csak addig tart, amíg papírra nem vetik mindezt. Lehet spórolni a Tisza ígéreteivel, de hosszabb távon szükség lesz fájdalmas döntésekre is.
A legalább 75 milliárd dollár bevonását célzó részvénykibocsátási rekord után akár 988 milliárd dollárra nőhet a techguru vagyona, így már csak nagyjából egy Steven Spielberg-nyi vagyon kell ahhoz, hogy Musk legyen a világ első ezermilliárdosa. Ez kis túlzással már csak formaság lesz.
A mesterséges intelligencia egy újabb iparágat alakít át, ezúttal a bányászatot. Egy ausztrál alapítású, amerikai székhelyű ásványkutató vállalat úgy döntött, AI-t használ az ásványlelőhelyek gyorsabb és hatékonyabb felfedezésére. Olyan kritikus nyersanyagokat keresnek, amelyek nélkül sem elektromos autó, sem adatközpont, sem AI-forradalom nem létezhetne.
Egyre hevesebb ellenállás bontakozik ki Amerika-szerte a telepített vagy épp telepítendő adatközpontok miatt. Most épp Utah-államban terveznek egy újabb ilyen létesítményt, amit már korábban is több szakember ellenzett. Ezúttal egy fizikaprofesszor hívja fel ijesztő hasonlattal a figyelmet a környezetben keletkező károkra.
Ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia belépett-e a gyerekek világába, hanem az, hogy a felnőttek képesek-e lépést tartani vele. Miközben a technológia egyre mélyebben átszövi a mindennapokat, a valódi kihívás az, hogyan őrizhető meg a kapcsolat szülő és gyerek között. Erre a dilemmára keresett választ a 4iG Csoport edukációs eseménye, amely megmutatta: a mese még az AI korában is lehet az a közös nyelv, ami összeköt.
Az amerikai piac „fair play bírójaként” is működő szervezet, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) közel egymillió dolláros büntetést szabott ki egy marketingcégre és két partnerére. Ezek a vállalkozások ugyanis azt állították a hirdetőknek, hogy az AI és a felhasználók okoseszközeinek bevonásával lehallgatják a beszélgetéseket, így lehetőség van a célzott reklámokra. Ez persze nem volt igaz.
A New York-i LaGuardia repülőtér B terminálja világelső lett, mármint abban az értelemben, hogy egy teljesen interaktív, AI-alapú hologramot helyeztek itt üzembe a vendégek kiszolgálása és az útvonaltervezés érdekében. A hologramhölgy emberi alakot ölt, olyan, minth a térben állna, és természetes beszélgetésekkel segíti az utasokat eligazodni a terminál kaotikus forgatagában.
Tévékészülék vásárlásakor sokan csalódottan tapasztalják, hogy otthon már nem az üzletben látott lenyűgöző képminőség fogadja őket. A megoldás a képbeállításban, pontosabban annak hiányában rejlik.
Mitől lesz egy bátor politikai ellenálló mozgalom sikeres, ha egy másik, ugyanolyan bátor elbukott? Tényleg azok a cégek viszik többre, ahol a dolgozók bátrabbak lehetnek? És mit kezdjünk a mesterséges intelligenciától való félelemmel? Erről is beszélgettünk Ranjay Gulatival, a Harvard Business School professzorával, akinek új könyve, A merészség mikéntje most jelenik meg a HVG Könyvek gondozásában.
A költségek visszafogásában nagy segítséget jelenthet a korábbiakhoz képest erős forint is.
