Nem nyereséges az akkumulátorhulladék feldolgozása, viszont komoly környezeti veszélyeket rejt magában. Az Orbán-kabinet mégis erőlteti az újrahasznosító üzemek építését.
Gyors felháborodás követte az Andrada-csoport Sóskútra érkezését, a helyiek hamar szervezkedni is kezdtek az akkuújrahasznosító és feldolgozó üzem ellen. Idejük azonban nincs sok: az üzem februárban már meg is kezdené működését.
A minisztérium ígéri, hogy a jövőben szigorúbban fogják büntetni az ilyen eseteket.
Az elbocsátott munkások igen nehéz helyzetbe kerültek, mivel Nógrád megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.
Egy régi raktárépületben rendezkedhet be Sóskúton annak a szlovén cégnek az akkufeldolgozója, amelynek egy ugyanilyen projektjét tavaly nyáron Szijjártó Péter jelentette be Alsózsolcára. Lapunkhoz eljutott egy olyan dokumentum is, amelyből kiderül, hogyan fest majd belülről a most frissen bejelentett sóskúti beruházás.
Az üzem várhatóan februárban kezd működni.
Rengeteg ígéret, amelyeket helyben egyre durvább ellenérzések fogadnak – így foglalható össze, hogy mi történt a magyarországi akkumulátoriparban idén. Hatalmas gyárak érkeznek, de egyelőre nem tisztázott, ki fog ezekben dolgozni, sem az, hogy ki fogja feldolgozni a hulladékukat.
A Miskolci Egyetem szakértői szerint nem lesz sem tűz-, sem robbanásveszélyes a gyár. A munkálatokat már el is kezdték 41 ezer négyzetméteren.
Tavaly alapoztuk meg azt a válságot, amely 2023-ban mindenkit megviselt Magyarországon – de van-e remény, hogy jövőre jobb lesz, és nem csak számszerűen? A bázishatás 2024-ben is csodákat tehet a számok terén, idén azonban a gazdasági felsővezetés belső feszültségei és a propagandavezérelt politika sokkal inkább a katasztrófa felé vitte az országot. A hvg.hu gazdasági újságíróinak elemzése közéleti podcastunkban.
Szijjártó Péter elérte az első nagy sikert a Magyarországra hozott kínai gigaberuházásokkal: olvasóink szerint az akkumulátorgyárak még az (egy számjegyű) inflációnál is nagyobb hatással voltak a közbeszédre. A bronzot a mesterséges intelligencia viheti haza.
Ellenben rengeteg raktár igen.
A város polgármesterét ősszel kereste meg a HIPA, hogy 2028-ra akkucellákat gyártó beruházás lehetne a város mellett. Nem kértek belőle.
A Nobel-díjasok, Karsai Dániel, esetleg Szoboszlai Dominik vagy Azahriah tette a legtöbbet az országért? Tóth Gabi, a MÁV, vagy L. Simon László bukása volt a leglátványosabb? Az akkugyár, a fólia vagy a mesterséges intelligencia éve volt 2023? És mi volt a legszürreálisabb pillanat a magyar közéletben? Negyedik alkalommal osztja ki a HVG az év díjait – a döntés ismét az ön kezében van! A szavazás december 17-én, vasárnap zárul.
Azt mondják, a város közigazgatási határain belül berendezkedő BYD és HTNS egységei úgy kértek környezethasználati engedélyt maguknak, hogy nem számoltak a másikkal. Csakhogy a két üzem együttesen egészen más hatással tud lenni a környezetre, mint ha csak az egyik létezne, érvelnek. A perek kedden kezdődtek a bíróságon.
A helyiek szerint a komáromi akkugyárba viszik őket minden reggel dolgozni.
A német sajtó már tényként kezeli, egyelőre azonban sem a magyar kormány, sem maga a kínai gyártó nem erősítette meg, hogy valóban érkezne a gyár.
Eddig úgy tett a győri önkormányzat, mintha mit sem tudna arról, miféle beruházásra számíthatnak a győrszentivániak, és így is egyeztetett velük a település határába szánt állítólagos akkumulátorgyárról. Amióta azonban a helyi és a nagyobb nyilvánosság is rácsodálkozott, hogy az erre kinézett termőföldekre már most GIPZ-övezetként, vagyis jelentős mértékű zavaró hatású ipari területként tekintenek, az is eszükbe jutott, hogy fölösleges megtartani azt a helyi rendeletet, ami részletesen előírja, hogyan egyeztessenek az érintettekkel hasonló tervekről.
A külgazdasági és külügyminiszter éves bizottsági meghallgatásán előkerültek a sokat vitatott magyarországi akkumulátorgyárak is. Szerinte nem az a megoldás, ha „elkezdjük szítani az emberek legitim kétségeiből fakadó feszültséget, hanem az, ha elmondjuk nekik, hogy miért jó, ha egy akkugyár a szabályokat szigorúan betartva működik".
A kormány által erőltetett iparfejlesztés még olyan nagyvállalkozók számára is kihívást jelent, mint az ország egyik leggazdagabb embere, a debreceni Herdon István, aki ipari ingatlanok fejlesztésével rakta össze vagyonát. Ő azért persze most is megtalálja a számítását.
Ha Debrecent vesszük, e pillanatig még nem megoldott, hol fog lakni a városba érkező sok ezer vendégmunkás. De más fontos kérdések is felmerülnek, mondja az urbanisztikai szakember.
