Alkotmányos alapjoggá tenné a lakhatáshoz való jogot a Párbeszéd, amely ennek érdekében Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek, mivel „3 millió embert érint a lakhatási szegénység Magyarországon”. Az Alaptörvény egyelőre a hajléktalanságot bünteti.
Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
A főispánokat viszont nem támogatta.
Tizenegyedszerre is megszavazta a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény módosítását.
A frakciófinanszírozás átalakításáról is beszélnek majd a képviselők.
Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba. Részben találgattunk, és valószínűleg nem minden tippünk jön be, de abból indultunk ki, hogy az elmúlt tizenkét évben olyat még nem láttunk, amikor Orbán Viktor kormánya valamit ne mert volna meglépni.
Mindkét jogszabály éjfélkor lép hatályba.
A módisítás felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Elkezdik megvitatni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdéseket is.
Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.
A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.
A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.
A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Hegyi Szabolcs szerint ugyanis még azokat is korlátozza, akik egyébként magukat kereszténynek vallják.
A képviselő a Túri Objektív vendége volt. Az ellenzék és az unió szerinte “LBTQ-propagandával” fertőzi a gyerekeket.
Az Alaptörvény kilencedik módosítása után a kormánypárti csatorna műsorvezetője is egy melegjogi civil szervezet jelszavával pózolt az Instagramon.
Didier Reynders arra reagált, hogy a kormány a nemekre vonatkozó sorokat írna bele az alaptörvénybe.
