Tetszett a cikk?

A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A dolgok mostani állása szerint úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad

közölte Orbán Viktor miniszterelnök épp egy hete, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőinek kinevezése után. Az első adag vakcina és az oltóanyag tömeges megérkezése után "talán lesznek" könnyebb szakaszok, de legalább egy évet elvisz, mire minden visszaáll a normális kerékvágásba – tette hozzá.

Egyelőre február 7-ig látni el, a kormánynak addig tart a parlament által adott rendkívüli felhatalmazása, vagyis annak lehetősége, hogy az élet minden területét rendeletben szabályozza, de nem kizárt, hogy ezt az állapotot meghosszabbítják.

©

A járványadatok alapján a második hullám is túl van a csúcsponton, ugyanakkor a kormány egyre erősebben köti a vakcinához, vagyis a beoltottsághoz a "felszabadulást". Gulyás Gergely miniszter a múlt heti kormányinfón úgy fogalmazott,

az, hogy a rendkívüli jogrend, tehát a veszélyhelyzet meddig marad fenn, a jelenlegihez hasonló szigorú védelmi intézkedések meddig szükségesek, arról csak akkor tudunk biztosat mondani, ha a vakcina érkezéséről biztosat tudunk mondani.

Annak érkezéséről viszont nem tudni semmi biztosat, mert a kormány ugyan csaknem 16 millió vakcinát foglalt be uniós programokon keresztül – amihez az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye után jöhet még több százezer kínai, illetve orosz vakcina is –, egyelőre egy oltóanyagot engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség, amiből kevesebb mint 10 ezret kapott Magyarország.

Hogy mennyire képlékeny a helyzet, azt jól mutatja, hogy másfél héttel az első oltóanyagok érkezése előtt Orbán Viktor még arról beszélt a Kossuth rádióban, első körben 35 ezer adag vakcina érkezik. Ebből most az egészségügyi dolgozók kapnak, a tömeges oltás talán tavasszal kezdődhet, és Prinz Gyula infektológus, a Magyar Orvosi Kamara szakértője azt saccolja, nyáron vagy ősszel már nemcsak a veszélyeztetettek, hanem a fiatalok oltása is megvalósulhat.

Addig viszont ha alacsony átfertőzöttség mellett, vakcina nélkül lazít a kormány a szabályokon, intenzív harmadik hullám jöhet.

©
Önmagában a vakcina nem elég, ahhoz, hogy nyájimmunitás alakuljon ki, a lakosság 60-65 százalékának védettnek kell lennie a koronavírussal szemben, amitől elég távol vagyunk. Noha a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint a második hullámban 2 millió magyar fertőződhetett meg, ami időlegesen immunitást adhat nekik, mire lemegy a tömeges oltás, egy részük már el is veszítheti a védettségét. Az is kérdés, mennyire lesz tömeges ez az oltás: a KSH felmérése szerint biztosan csak a magyarok 15 százaléka oltatná magát, 28 százalék talánnal válaszolt a kérdésre, kicsit több mint egyharmad pedig egyenesen kizárta azt. A többiek még nem tudják, vagy nem akartak válaszolni.

Ezek alapján ha valamely szabály fennmaradását az átoltottsághoz kötné a kormány, beláthatatlanul hosszúra nyúlhat az attól való szabadulás. Mint azt Gulyás Gergely is elmondta, rendkívüli jogrendet a kormány 15 napra rendelhet el, azután országgyűlési felhatalmazásra van szüksége. Más a helyzet a járványügyi készültséggel – ezt láttuk június közepétől novemberig –, amit a kormány maga hosszabbíthat, és csak beszámolási kötelezettsége van az illetékes parlamenti bizottság felé. Gulyás szerint valószínűleg ez utóbbit indokolt fenntartani jövő év végéig, de ez alatt "alapvető jogokat nem lehet korlátozni", a mindennapi életre sincs komoly hatással, az egészségügyben jelent készültséget és ad nagyobb teret a kormánynak.

Gulyás Gergely
©

Elég nagy volt a tér

Az első rendkívüli felhatalmazás nyugtalan reakciókat váltott ki, Brüsszeltől Washingtonig aggódtak az időkorlát nélküli rendeleti kormányzás bevezetése és amiatt, hogy

egyes rendkívüli intézkedések a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megsértésének kockázatát hordozzák.

Az Európai Bizottság vizsgálta is a felhatalmazási törvényt, azonban végül Vera Jourova bizottsági alelnök április közepén azt mondta, Magyarország az új koronavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal.

A második, ezúttal 90 napra szóló rendkívüli felhatalmazás – az ellenzék által is támogatva – mindenfajta visszhang nélkül ment át.

A kormány mindenesetre muníciót gyűjtött, és hónapokig ostorozta mindazokat, akik a rendeleti kormányzás miatt diktatúrától tartottak. Az ellenzék is megkapta a magáét: időkorlát nélkül nem volt hajlandó megszavazni a rendkívüli felhatalmazást, így novemberig azt hallgatta, hogy nem segíti a járvány elleni védekezést.

©

Orbán azonban nem csak élt, de egyesek szerint vissza is élt a rendkívüli felhatalmazással, illetve azzal, hogy a vírus miatt lankadt a rá irányuló figyelem. A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezelése ugyanis nem kötötte le a kormány összes energiáját, tavasszal például a felhatalmazási törvénnyel a zsebében kapásból benyújtotta, majd májusban elfogadta

  • a Budapest–Belgrád vasútvonal-beruházás gyorsításáról és 10 évre szóló titkosításáról,
  • hat egyetem alapítványi fenntartásba helyezéséről (köztük volt az SZFE),
  • a színházak felügyelőbizottságainak átalakításáról, a Városliget változtatási tilalmának eltörléséről, a színházak felügyelőbizottságainak átalakításáról és a nemváltoztatás tilalmáról

szóló törvényjavaslatokat, 5 másikkal egyetemben. Novemberben ennél is tovább ment a kormány, a felhatalmazási törvény megszavazása után azonnal benyújtotta az Alaptörvény és a választási törvény módosítását (amivel bebetonozták a jelenlegi kormány szellemi hátországát, illetve választási lehetőséget nem hagyva egy listára parancsolták az összefogó ellenzéket), valamit az örökbefogadás lehetőségeinek csorbítását.

A járványhelyzet alatt építi fel az "új CEU-t" a Mathias Corvinus Collegiumból és rombolja le a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Utóbbinál a rendrakásra is felhasználták a vírust: a tüntető egyetemistákat csak kormányrendelettel a háta mögött tudta kitenni az egyetem új vezetése, azonban az egész félévet még így sem tudták érvényteleníteni.

©

Ha nem hátrál meg a kormány, egészen komoly átalakítás jöhet az egészségügyben is a másodállások engedélyhez kötésével, illetve a köz- és magánellátás szigorú szétválasztásával. Utóbbi kettőről még nem tudni részleteket, a járványhelyzet miatt ezekről később várható bejelentés.

Ne is dudáljon

A járványhelyzetre hivatkozva kerültek katonák a stratégialiag fontos cégekhez és a kórházakba (előbbiből már távoztak), illetve demonstratív módon az utcákra is, járőrözni.

Rendkívüli jogrendben tüntetni tilos – még az autóval körözős, dudálós tüntetés is több százezres büntetéseket von maga után –, a közérdekű adathoz nehezebb hozzáférni, a lélegeztetőgép-bizniszhez pedig nincs szükség közbeszerzésre sem.

Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük - további súlyos milliárdokért.

Noha az Alkotmánybíróság nyáron kimondta, nem aránytalan a rémhírterjesztés büntetése, azért a szabályt olvasva sokaknak elszaladt a fantáziája. Azóta a Büntető törvénykönyvbe is bekerült, hogy egytől öt évet kaphat az, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt állít és híresztel (vagy a valóságot elferdítve teszi ezt), amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa. Ha ugyanezt a közveszély színhelyén, nagyobb csoport előtt teszi meg, azért három évet kaphat.

A túlzott korlátozásról szóló félelmeket támasztotta alá, hogy májusban rémhírterjesztés miatt két embert is előállított a rendőrség egy-egy Facebook-vélemény miatt. Először egy szerencsi nyugdíjast, Kusinszki Andrást, aki arról írt a közösségi oldalán, hogy a diktátorok mind elbuktak eddig, majd a momentumos Csóka-Szűcs Jánost, aki a gyulai kórházról és az ágyfelszabadításról tett közzé bejegyzést.

"A Rákosi-rendőrség is tartott házkutatást nálunk, a család ehhez van szokva"

Kusinszki András és Csóka-Szűcs János (képünkön) rabosítását követően a HVG igyekezett minden érintettet megkeresni. A tisztánlátást csak azok nem segítették, akiknek ez módjukban állt volna.

Később az ügyészség mindkét esetben kimondta, hogy nem történt bűncselekmény, ez nem rémhírterjesztés. A rendőrség csak annyit közölt, tudomásul veszik az ügyészség álláspontját, a rendőrség honlapjáról pedig eltűnt a szerencsi esetről szóló hír. Varga Judit igazságügyi miniszter mindezt annyival kommentálta,

csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, előfordul, hogy a hatóság téved.

Most a járványszkeptikusak vannak soron, december közepén ugyanis vírusszkeptikus tartalmak hangadóinál tartott házkutatást a rendőrség négy emberhez köthetően. A rendőrség az eljárást rémhírterjesztés miatt indította, de felmerült a hatósági rendelkezés elleni uszítás büntette is. Gődény Györgyöt elő is állította a rendőrség. Velük szemben sem lesz könnyű dolga a rendőröknek, ugyanis

ha csak kicsit is bizonytalan, hogy tényállításról van-e szó, máris véleményként kell kezelni megszólalásaikat, ami alapján nem büntethetők.

Politikai bosszú vagy elvárható szolidaritás?

Az önkormányzatokat sem kímélte a kormány: tavasszal elvonta a gépjárműadó rájuk eső részét, a járványügyi védekezésre hivatkozva kétszer is bevezette az ingyenes parkolást, létrehozta a különleges gazdasági övezeteket, amelyek tulajdonilag, közigazgatásilag és adóügyileg is a megyei önkormányzatokhoz tartozik majd, a szolidaritási hozzájárulás emelésével (pontosabban a kedvezmény mértékének csökkentésével) tovább nehezítette Budapest pénzügyi helyzetét.

A pontot az i-re az iparűzési adó felére csökkentése tette fel, amivel Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány kivégezte az önkormányzatiságot. A kormány azzal nyugtat, hogy majd kompenzálják az önkormányzatokat, de az ellenzékiek politikai szelekciótól tartanak. A hvg.hu elemzése szerint a kormány mattot adott a nagyobb önkormányzatoknak, több lépésben teljesen felborította a gazdálkodásukat. Az érintett helyhatóságok kuncsoroghatnak támogatásért és hitelengedélyért a kormánynál; leépíthetik közszolgáltatásaikat, és beleállhatnak a harcba; vagy suba alatt bevállalhatnak hiányos büdzsét. Minden 2022-ről szól, a kommunikáció és a közhangulat ezért kulcsfontosságú lesz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
440 pénzügyi cég költözött a Brexit miatt Londonból az EU-ba

440 pénzügyi cég költözött a Brexit miatt Londonból az EU-ba

Virágok, mécsesek gyűlnek Törőcsik Mari velemi házánál

Virágok, mécsesek gyűlnek Törőcsik Mari velemi házánál

Jobb sejtes immunválaszt alakít ki az időseknél az AstraZeneca vakcinájának első adagja, mint a Pfizeré

Jobb sejtes immunválaszt alakít ki az időseknél az AstraZeneca vakcinájának első adagja, mint a Pfizeré