Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel rendezett pénteken a Parlament felsőházi üléstermében egész napos tudományos konferenciát az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága és a Fidesz. Turi-Kovács Béla hozzászólásából kiderült: a Fidesz az új Hazafias Népfront. Patrubány Miklós szerint Izrael követendő példa.
Pozsgay Imre szerint a magyarság önazonosságát erősítő, a Szent Koronára és "a keresztény nemzeti kultúrára" hivatkozó alkotmányra van szükség.
Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Török Gábor néhány napja már foglalkozott azzal a felvetéssel, amely Halasi Endre HVG-ben megjelent elemzői véleményében is napvilágott látott, vagyis hogy a Fidesz valódi célja az, hogy közelebb vigye a magyar demokráciát a brit mintájú többségi modellhez. A jelek szerint Lázár János is ugrott erre.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint önellentmondás kerül a jogrendszerbe, és sérül a jogbiztonság akkor, ha a kormány mégis átvisz egy, korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített törvényt, azután, hogy a kérdés vizsgálatának lehetőségét elvette a testülettől.
Nemcsak alkotmányellenesek, de a józan észnek is ellentmondanak a különadóról és az Alkotmánybíróság jogkörének módosításáról elfogadott törvényjavaslatok - mondta Szekeres Imre az InfoRádió Aréna című műsorában.
Pálinkás József szerint nem jó a túlszabályozó alkotmány, a jelenleginél lehet jobbat alkotni, ám erről nem kell népszavazást tartani.
Ma dől el, lesz-e zárószavazás a kétnapos parlamenti ülés első napján Lázár János fideszes frakcióvezető önálló indítványairól.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint nem jó egy túlszabályozó, a kormányzást akadályozó alkotmány, de azt sem tartja helyesnek, ha a parlamenti többség konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítja az alaptörvényt - olvasható a Magyar Nemzetben.
A jogállamiság veszélybe került, ugyanis Lázár János lépése nem pillanatnyi rövidzárlat, hanem téves áramkör. Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható, megrendszabályozása olyan, mintha Kincsemet vagy Imperiált szántani küldenék, nyilatkozta Kolláth György alkotmányjogász a hvg.hu-nak.
A kormány kilátásba helyezett változtatásai inkább rontják majd sok bajjal küszködő szabadelvű demokráciánk minőségét. Nem erre adtunk felhatalmazást. Erre nem adtunk felhatalmazást – mutatott rá az LMP november 3-i budapesti tüntetésén Elek István. Beszédének szerkesztett változatát az alábbiakban adjuk közre.
Az LMP szerint a Fidesz "meghekkeli" a jogállamot, a Jobbik szerint az "orbáni forradalom jakobinus szakaszába érkezett".
A Nemzeti Együttműködés Programja (82. oldal) kimondja: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Mindezt a legnagyobb egyetértéssel olvastam, kedves János, talán jó lenne az idézetet kifüggeszteni a közintézményekben – írja viszonválaszában Elek István.
Orbán Viktor „fél attól, hogy pofára esik”, ezért próbál brutális nyomást gyakorolni az Alkotmánybíróságra - mondta Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában, amelyet felvételről sugároztak hétfő este.
Manapság hazánkban a közbeszéd erőteljesen foglalkozik az alkotmány módosítására vonatkozó jogi szabályozással, már csak azért is, mert a jelenlegi kormánypárt rendkívül gyakran él és kíván élni ezzel a jogosítványával. De hogyan módosítanak más országokban alkotmányt?
A kormányfő káros monstrumnak tartja az alkotmányt és szószólóját, az Alkotmánybíróságot, amelytől igyekszik megszabadulni. A küzdelem eldőlni látszik, de még alakíthatják váratlan fordulatok - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
A Fidesz érvelése nem egységes az Alkotmánybíróság jogkérnek korlátozásával kapcsolatosan, ugyanis Szíjjártó Péter és Varga Mihály is megerősítette a kormány elkötelezettségét, míg Lázár János már arról is beszélt, hogy az Országgyűlésben várják a további megoldási lehetőségeket - olvasható a Political Capital elemzőjének írásában.
"Azért kell módosítanunk jogszabályokat, és a jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmányt – még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is –, hogy bezárjunk kiskapukat. Hatalmas kiskapukat, vagy inkább a hatalmasok kiskapuit" – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett levelében, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közre adunk.
Voltak előjelei annak, hogy a kormány inkább saját döntéseihez akarja igazítani a jogszabályokat, nem pedig fordítva, de az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására tett fideszes javaslatnak ezek az "akciók" a nyomába sem értek.
A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lövétei István alkotmányjogász szerint ha nem tartjuk tiszteletben, akkor megszűnik a jogállam.
