Kolláth György: Mintha szántani küldenék Imperiált

hvg.hu: Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, majd Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Valóban veszélybe került a jogállamiság?

Kolláth György: Igen, ugyanis a frakcióvezetői lépés nem pillanatnyi rövidzárlat, hanem téves áramkör. Nem a demokratikus jogállam normái szerint van a Tisztelt Ház bekötve, ha gazdasági szükséghelyzetet hamisan vizionálva,  az alkotmányosság sűrítményét, szinonimáját és annak döntő fórumát kiüti, megkerüli. Jogállami minimum a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalma, s a hatalom-megosztás.

Kolláth György

Túry Gergely

A jogállamban semmilyen cél nem szentesíti az eszközt. Alkotmányosan létezik rendkívüli és szükség-állapot, amennyiben összeomlik a gazdaság, kitör a háború, vagy rendkívüli belpolitikai események következnek be.  Olyankor előveszik a páncélszekrényből a minősített helyzetre szóló jogszabályokat, ám a parlamentáris rendszer közjogi garanciája nem kerül talonba. Nincs rendkívüli helyzet, de van alkotmányos biztosíték, pl. a 19/B § (6) bekezdése: „Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.” Az Alkotmánybíróság (AB) tapintatosan döntött a 98 százalékos adóról, megpróbált még kapaszkodót is adni a kifoltozásához.  Kár volt a kinyújtott kezet félrelökni.   

hvg.hu: Ön szerint akkor miről is van most szó?

K.GY.: Hiába hozott – és netán ezután hozna – alkotmánymódosító megkötést vagy törvényi felhatalmazást egy kusza kettes bekezdés, azt az Alkotmánybíróság nem önmagában, hanem az alaptörvény egészében értelmezné. Jogelv, hogy az alkotmány alapelvi súlyú jogállami klauzulája kisugárzik a törvény egészére, a módosításra is. Tehát minimálisan közjogi patthelyzetet lehetne megállapítani, ha a parlamenti kétharmad bornírt alkotmánymódosítással űberelné a jog nagy „Stúdió 11”-ét.  

A magyar alkotmány nincs kivéve sem Strasbourg, sem Luxemburg jogvédő ítélkezése alól. Megeshet, hogy alkotmányunk bizonyul majd jogsértőnek Európa szemében. Alkotmányjogilag további lehetőségek állnak az Alkotmánybíróság előtt, amelyek hatékonyan kezelhetik a testület ellen indított haragszomrádot. A kollektív lemondás időszerűtlen, felesleges mutatvány volna: áldozatvállaláskor aligha van szabad elvonulás. Az Alkotmánybíróság 1989-ben kialakított szisztémája felülvizsgálható volna, és a hatáskörök sincsenek kőbe vésve, de az Alkotmánybíróságot bántani akkor, amikor meggyőző konszenzusával visszatér a 90-es évekbeli minőségi jogvédő karakteréhez, nem fair. Ha pedig az Alkotmánybíróságot büntetni, megrendszabályozni, akarják, vagy kalodába zárni, az körülbelül olyan, mintha Kincsemet vagy Imperiált szántani küldenék.

hvg.hu: Tölgyessy Péter a rádióban, Novák Zoltán a hvg.hu-n felveti, hogy  a hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól, hanem Orbán Viktor így biztosítja be magát, nehogy az Alkotmánybíróság elmeszelje gazdaságpolitikájának lényegét

K.GY.: Ez azt feltételezi, hogy van egy markáns, világos, egzakt gazdaságpolitika, mely a kormányfő szerint a jogállam ellenében is védendő. Talán. Az Alkotmánybíróság másként értékel és ítél: esetről-esetre dönti el egy-egy jogszabály alkotmányosságát, és ebben néha bizony következetlenség, bizonytalanság is megmutatkozik. Ezúttal nem ez volt a helyzet. Elbeszélnek egymás mellett, ha az egyik oldal a szakpolitikáját, a másik annak közjogi kereteit és garanciáit óvja és argumentálja. Az Alkotmánybíróság a végpont, a törvények bírósága. Nem megy a kocsi a ló előtt.

hvg.hu: Mégis, nem jogos-e a kormány félelme, hogy a költségvetési hiánycélt illetve az adócsökkentési csomagot csak a különadók rendszerével és a magán-nyugdíjpénztáraknak járó járulékok 14 hónapra szóló kölcsönvételével tudja megalapozni, és az AB ezeket az intézkedéseket nem hagyná jóvá?

K.GY.: Miután az Alkotmánybíróság elvi precedensbíróság, melynek határozatai mindenkire kötelezőek, e tényt a kormányoldal jól felismerte, mégis rosszul kezelte. Finom korrekciós műtéti beavatkozás helyett szőnyegbombázással kísérletezik. Ennek hibaszázaléka nagy, és a „polgári lakosság” körében is szed áldozatokat. Erre a példa a 98 százalék szétterülése. A különadót felvezető alkotmány-módosítás bűn rossz: van benne pl. helyesírási hiba, ráadásul a „juttatott” (?) jövedelmet csapolná meg, nem is a felvett pénzeket. A jogállam elve: jót, s jól. Itt a fordítottja van: rosszat és rosszul.

Az 1989-90-es rendszerváltozás adóssága a gazdasági alkotmányosság elodázása, amit máig csak részben rendeztek alkotmánybírósági határozatok. Utóbbit erősíteni, nem felvizezni, elvonni kellene, s éppen a külső kontroll körében. Szolgák ülnek elvben független, pártsemleges posztokon. A kétharmad csak hatáskör-jogkör az érvényes döntés-hozatalra, ám a döntés tartalmáról semmit nem árul el. A kontroll-megoldások kiiktatása hibákhoz vezet: nem szólal meg időben a vészcsengő. Ellenkezője – az önkényesség, az ötletszerűség révén –tényleg elvezethet egy makrogazdasági-közjogi krízishez.  .

hvg.hu: Persze lehet úgy is érvelni, hogy a reformokat, amelyeket a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok képtelenek voltak megvalósítani, most végre beindítják, de ehhez le kellett bontani néhány jogi korlátot.  Tehát szükséges rosszról van szó?  

K.GY.:  Nem. Közjoggal foglalkozom. Egyet sem látok azok közül a valódi, e századi reformok közül, amelyek az országot új pályára tennék. Például az államháztartás, és alrendszereinek a reformjáról már a Németh Miklós vezette kormány alkotmányos feltételeként beszélt. Máig nem léptünk előre. A XXI. század Magyarországa állami és jogi tekintetben sincs kitalálva, ehhez képest üres szólamokkal áltatnak bennünket. Ha volna reform, az a mérleg kiadási oldalát is érintené, ami tabu ez idő tájt.

hvg.hu: A pozsonyi Új Szóban Tokár Géza keményen bírálja Schmitt Pál államfőt, aki szerinte egykori pártja, a Fidesz meghosszabbított karjaként viselkedik. Ezzel nem csupán a saját presztízse csorbul, de lejáratódik az államfő tekintélye is.

K. GY.: Alkotmányunk 31/A §  (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az államfő egy kicsit a király funkcióit személyesíti meg. Meglátjuk, hogy Midász király vagy III. Béla válik-e belőle. Schmitt Pál úr egyébként sok tűzön-vízen ment már keresztül. A tűzből mentett „zongora” is szól. Igaz, másként, mint az égés előtt vagy éppen közben.