Orbán Viktor szerdán Berlinben egy előadásban úgy nyilatkozott, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A kormányfő azonban korábban éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott. Emellett most is, korábban is többször világossá tette, új kell belőle, s arról is beszélt már, hogy mi mindent látna benne szívesen.
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a részletekben el nem vesző, inkább az alapvetésekre koncentráló, egyszerű, de szerethető új alkotmányra van szükség - olvasható a Népszava keddi számában.
Alkotmányellenes az agrártámogatási rendszer egyik rendelkezése, ugyanakkor a Lisszaboni szerződés nem sérti az alaptörvényt - mondta ki az Alkotmánybíróság.
A Fidesz egyik tervezett alkotmánymódosítása lehetetlenné tenné, hogy Győr fideszes polgármestere ősztől indulhasson az önkormányzati választáson. Az Index szerint mindez csak hétfőn tudatosult a párt vezető politikusaiban.
Röhögtünk rajta, és most tessék. A NENY sorsa megpecsételődött. A Nemzeti Együttműködés és Nemzeti Összefogás rendszerének (NENÖ) elvi-morális állásfoglalását, azaz a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát (NENY) mihamarább tessenek elolvasni, hiszen elképzelhető, hogy hamarosan lecserélik (ezt is). Felváltja jövő tavasszal a preambulum.
A kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el, valamint azt is, hogy a közpénzből kifizetett "a társadalom igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítsanak meg.
Az öt javaslatból álló, fideszes kezdeményezésű médiacsomag elemei közül csak az alkotmánymódosításról dönt hétfőn a parlament; az előterjesztő kérésére ugyanis mégsem kerül napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.
Csaknem az összes szavazat összeszámlálása alapján a vasárnapi népszavazáson a kirgizek 90,8 százaléka fogadta el az új alkotmányt a hivatalos eredmények szerint. A volt belügyminiszter választási csalással vádolja az átmeneti kormányt.
A kirgiz átmeneti kormány vezetője, Roza Otunbajeva szerint a választópolgárok elfogadták az új alkotmányt a vasárnapi népszavazáson.
Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?
Ha a jelenlegi felállásában az országgyűlés megszavazza a Rogán–Cser-Palkovics páros médiacsomagját, de facto bekövetkezik a 89-es jogállami forradalomnak mint a Magyar Köztársaság államalkotó eszméjének felszámolása - állítja a Neszórakozzviktor blog szerzője.
Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
Független szervezetek tiltakoznak az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, mert szerintük a jelölési szabály megváltoztatása rombolja a bírói testület függetlenségét − olvasható a szervezetek közleményben.
"Hat szaktekintélyt" kért fel Orbán Viktor az új alkotmány koncepciójának kidolgozására - közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.
Gyurcsány Ferenc blogjára írt bejegyzése szerint az új alkotmány kérdéséről népszavazásnak kell döntenie.
Orbán Viktor beszédének egyetlen olyan pontja volt, amely valóban konkrét jövőbeni cselekvésre vonatkozott: bejelentette, hogy a jövő héttől elkezdődik az új alkotmány előkészítésének folyamata. De miért kell új alkotmány? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus.
A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.
A jelen heteiben Magyarország nemcsak a mostanáig élt „rendszerváltó rendszer” megalapozásának változatos évfordulóit ünnepelheti, de el is búcsúzik az átmenet rendszerétől. A legtöbb lényeges tekintetben új világot üdvözöl: a jövő immár tényleg elkezdődött.
Az ideiglenes kirgiz kormány elkészítette, és hétfőn - alig húsz nappal hatalomra jutása után - országos vitára bocsátotta az ország új alkotmányának tervezetét.
