A tervezet több újdonságot is tartalmaz, ha valóban ennek szellemében készül el az új alaptörvény, akkor két jövendölést biztosan nem teljesít majd be. Egyrészt azokét, akik szerint az Orbán Viktorra szabott félelnöki rendszer véget vet a magyar parlamentarizmusnak, másrészt pedig azokét, akik radikálisan új alkotmányt kívántak, olyat, amelyben a mostaniból szinte semmi sem marad.
Az LMP szerint a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé az egyszeri kétharmados többséggel elfogadni tervezett új alkotmány későbbi módosítását.
Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint számos ponton van részleges vagy teljes hasonlóság a sztálini és a jelenlegi alkotmány között.
Kövér László (Fidesz) házelnök az MTI-nek úgy fogalmazott: a kormánytöbbség új, demokratikus modellt épít. Az új alkotmányról elmondta: az egy mondatot hagy meg a mostaniból, és megőrzi a mai parlamentáris demokrácia intézményrendszerét.
Az emberek 58 százaléka szerint az Országgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy új alkotmányt alkosson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából.
Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.
A többség hatalmának alkotmányos demokráciákban működő korlátait és a magyar alkotmányos hagyomány elmúlt két évtizedének megvédendő értékeit hangsúlyozta Sólyom László az ELTE-n.
Vajon a hamarosan elfogadandó új alkotmány egyben új rendszert is jelent?
Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.
A visszamenőleges hatály a 98 százalékos különadó kivetésénél egyszeri eset volt-e a „nép követelésének” teljesítésére, vagy olyan precedens, amelyet hasonló rendelkezések fognak követni? Szerepelni fog-e az új Alkotmányban a visszamenőlegesség expressis verbis megtiltása? Elek István szerint mindez tavaszra kiderül…
A magyar alkotmánymódosításokról és az egyes szektorokra kirótt válságadók fogadtatásáról közölt írást a The Economist legfrissebb kiadása.
Az új alkotmány elkészítésével történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására - mondta Stumpf István alkotmánybíró az Új alkotmányt - most vagy soha? című kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Budapesten a XXI. Század Intézet rendezvényén.
"Takarodjatok az utunkból" címmel közöl csütörtökön kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap.
A volt államfő felelősségét firtatja az elmúlt húsz évben kialakult helyzetért a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában.
A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.
Önöknek ilyen nincs és nem is lesz – mondta az ellenzéknek a kétharmados többségre utalva egy mérsékelt konzervatív politikustól talán szokatlan stílusban Navracsics Tibor az alkotmánymódosítás parlamenti vitájában. De miért lett módosítva nyolcszor?
