Alkotmányellenes az agrártámogatási rendszer egyik rendelkezése, ugyanakkor a Lisszaboni szerződés nem sérti az alaptörvényt - mondta ki az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.
Az Ab hétfői közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét - áll a közleményben.
A többségi határozat szerint a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely védené a támogatást 2006-ot követően szerzett termelők jogos elvárásait az új támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor.
Az első kiosztáskor a törvény alapján kizárólag a részben az üzemi szinten meghatározott úgynevezett történelmi bázis adatokat, részben pedig a regionális jelleggel, minden mezőgazdasági üzem számára azonosan meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni.
A kettő arányát az illetékes miniszter határozhatja meg. Ennek az aránynak a meghatározására a törvény maga semmilyen szempontot nem tartalmaz, ami sérti a jogbiztonságot - olvasható a közleményben.
A határozathoz Bragyova András, Holló András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.
A Lisszaboni Szerződés nem alkományellenes
Elutasította ugyanakkor az Ab a Lisszaboni Szerződés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az Ab hétfői közlése szerint az indítványozó azt vetette fel, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával, az abban foglalt reformokra, az új döntéshozatali és működési szabályokra és a bevezetett új intézményekre tekintettel álláspontja szerint "a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszűnik".
Az Ab rámutatott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés reformjai, minden jelentőségük ellenére sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz az Európai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban, amelyre a szükséges mértékben ruházott át az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket.
Az Ab a fentieket összegezve hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával és a törvényben való kihirdetésével a Magyar Köztársaságnak sem a függetlensége, sem a jogállamisága, sem az önálló állami léte nem szűnik meg.
A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt - olvasható a közleményben.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
