Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.

Az Ab hétfői közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét - áll a közleményben.

A többségi határozat szerint a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely védené a támogatást 2006-ot követően szerzett termelők jogos elvárásait az új támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor.

Az első kiosztáskor a törvény alapján kizárólag a részben az üzemi szinten meghatározott úgynevezett történelmi bázis adatokat, részben pedig a regionális jelleggel, minden mezőgazdasági üzem számára azonosan meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni.

A kettő arányát az illetékes miniszter határozhatja meg. Ennek az aránynak a meghatározására a törvény maga semmilyen szempontot nem tartalmaz, ami sérti a jogbiztonságot - olvasható a közleményben.

A határozathoz Bragyova András, Holló András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.

A Lisszaboni Szerződés nem alkományellenes

Elutasította ugyanakkor az Ab a Lisszaboni Szerződés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az Ab hétfői közlése szerint az indítványozó azt vetette fel, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával, az abban foglalt reformokra, az új döntéshozatali és működési szabályokra és a bevezetett új intézményekre tekintettel álláspontja szerint "a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszűnik".

Az Ab rámutatott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés reformjai, minden jelentőségük ellenére sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz az Európai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban, amelyre a szükséges mértékben ruházott át az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket.

Az Ab a fentieket összegezve hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával és a törvényben való kihirdetésével a Magyar Köztársaságnak sem a függetlensége, sem a jogállamisága, sem az önálló állami léte nem szűnik meg.

A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt - olvasható a közleményben.