A kétrészes vita első felvonására – akkor is, most is több száz fős, főleg egyetemistákból álló közönség előtt – még az alkotmányozási folyamat elején, októberben került sor, ugyanazokkal a szereplőkkel, mint most.

„Az alapjogok nem tartoznak a közvetlen kutatási területemhez, én inkább a parlamenti jogban mélyedtem el” – felelt Salamon László kereszténydemokrata képviselő, az Országgyűlés márciusban megszűnt alkotmány-előkészítő eseti bizottsága volt elnöke arra a kérdésre, hogy az alapjogok védelme erősödik-e, gyengül vagy nem változik az új alkotmánnyal. Salamon Balogh Zsoltra és Jakab Andrásra hivatkozott. A két jogtudós szerint a leendő alkotmány alapjogi szabályozási része teljesen rendben van.

Mi lesz a kétharmados törvényekkel?

Teljesen máshogy látja a helyzetet Halmai Gábor egyetemi tanár, az ELTE TTK Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója. Általános derültséget keltve közölte: nem szeretne Az emberi jogok című könyv szerkesztőjeként önmagától idézni – nem is idézett. Hangsúlyozta: az új alkotmány emberi jogi részei a mostani alkotmány eredeti, 1949-es változatára emlékeztetik őt. „Egyetlen civilizált emberi jogi felfogás, sem a kantiánus, sem a haszonelvű nem jelenik meg benne” – mondta. Halmai súlyosan bírálta az általa „szocialista felfogásúnak” nevezett új alkotmányt, amiért szerinte annak alapján emberi jogok akkor illetik meg az embert, ha kötelességeit teljesíti. Szerinte nem látható tisztán, hogy mi lesz a kétharmados törvényekkel, például az egyesülési vagy a gyülekezési szabadságról szóló törvénnyel. „Az új alkotmány ambíciója nem az, hogy az államot, hanem, hogy a társadalmat szabályozza” – fogalmazott.

Stiller Ákos

A klasszikus szabadságjogokat az új alkotmány ugyanúgy deklarálja, mint a mostani – vitatkozott Halmaival Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes, aki az új alkotmány érdemének tartja, hogy belekerült a zöld gondolat. A kisebbségeket érintő pontokról ugyanő azt mondta: nincs olyan jog, amit az állam ne biztosítana a kisebbségeknek, de követelné a határon túli magyaroknak.

Hack Péter, az ELTE ÁJK adjunktusa szerint az alapkérdésre – hogy tudniillik az alapjogok védelme erősödik-e, gyengül vagy nem változik az új alkotmánnyal – válaszolni csak akkor lehet, ha előbb meghatározzuk, hogy miből áll össze az alapjogok védelme. Két elemből – folytatta. Egyrészt abból, hogy mit sorol fel „az alapjogi katalógus”, másrészt abból, hogy ezek az alapjogok kikényszeríthetők-e. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alkotmány szerint kikényszeríthetőek, a fő kényszerítőeszköz az Alkotmánybíróság. Csakhogy az új alkotmányban „az Alkotmánybíróság csak szűkebb körben tudja az alkotmányosságot vizsgálni”. Hack hangsúlyozta: tavalyig kizárólag konszenzussal lehetett alkotmánybírókat választani, most viszont a kormánypártok már az ellenzék nélkül is tudnak alkotmánybírákat jelölni. Közölte: januárban öt új alkotmánybírát választanak, nem sokkal utána még kettőt. Tovább rontja szerinte a helyzetet, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a továbbiakban nem maga az AB, hanem az Országgyűlés választja. Az is gyengíti az alapjogokat, hogy az adatvédelmi biztos intézménye megszűnik, a többi biztos helyzete gyengül.

Nincs anyja az alkotmánynak

Salamon László kereszténydemokrata képviselő visszautasította, hogy a kötelességek és a szabadságok között bármilyen összefüggés lenne az új alkotmány szerint. Az viszont helyénvaló, hogy a szülők alkotmányos kötelessége a gyerekekről, illetve a gyerekeké, hogy az idős, rászoruló szülőkről gondoskodjanak – mondta.

A vita során az új alkotmányt végig rendkívül élesen bíráló Halmai Gábor szerint „elég nagy baj”, hogy az alapjogok kikerülnek a kétharmados törvények köréből, az adó- és a nyugdíjszabályozás viszont belekerül oda. Szerinte a Salamon által említett, a gyerekekkel, illetve a szülőkkel szembeni kötelezettségek etikai kötelességnek elfogadhatóak, de abszurd, hogy bekerülnek az új alkotmányba.

Gulyás visszautasította, hogy az Alkotmánybíróság szerepe csökkenne, sőt. Az előzetes normakontrollal kapcsolatban minden korlátozás megszűnik és lehetőség lesz a bírósági ítélet felülvizsgálatára – ahogy egyébként ezt maga az Alkotmánybíróság kérte.

Az Alkotmánybíróság azt is kérte, hogy korlátozzák a jogköreit? – tette fel erre válaszul a költői kérdést a több száz fős közönség körében általános derültséget keltve Hack Péter. Tovább fokozta a hangulatot, amikor közölte: „Az új alkotmány három atyja közül kettő jelen van, viszont nincs anyja az alkotmánynak. Lehet, hogy azért nincs, hogy ne lehessen szidni.”

Az új alkotmányból – a mostanival ellentétben – hiányoznak a hatalommegosztás garanciái – közölte Halmai Gábor. Szerinte az új alkotmányos rendszerben nem az alkotmány lesz a legmagasabb rendű norma, mert az Alkotmánybíróság nem bírálhat felül mindent, még akkor sem, ha a nem felülvizsgálható adó- és gazdasági törvényekben „vérlázító alkotmánysértések vannak”. „Én ezt a rendszert nem tekintem alkotmányos rendszernek" – közölte az Országos Választási Bizottság volt elnökhelyettese. Hozzátette: az előzetes normakontroll fából vaskarika, hiszen ezzel a kormánytöbbség megtámadhatja a saját maga által hozott döntést.

Vége a népi kezdeményezésnek

Az ombudsmanreform a jelenlegi ombudsmanrendszer feladása – folytatta Halmai. Az actio popularis (azaz, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat - a szerk.) elhagyása is visszalépés – közölte. Az igaz – mutatott rá –, hogy sok országban nem létezik az actio popularis intézménye, de nálunk van, úgyhogy ennek a megszüntetése egyértelmű visszalépés. A hatvankét évesnél idősebb bírák nyugdíjazásával pedig „erősen sérül a bíróságok függetlensége” – fogalmazott.

„Nem értek egyet azzal, hogy az Alkotmánybíróság költségvetési törvényekkel kapcsolatos hatásköre csökkent. Ezt magam is szeplőnek tartom” – közölte Salamon László, akinek az sem nagyon tetszik, hogy az Alkotmánybíróság a bíróságok fölé helyezett szuperbíróság lesz.

MTI

Hack Péter rámutatott: „nincs olyan intézmény, amely független marad a kormánytöbbségtől”. Az Alkotmánybíróság tagjait és a Kúria elnökét a mostani hatalom fogja megválasztani, a legfőbb ügyészt pedig már megválasztotta. Közölte: a Költségvetési Tanács három tagjából kettő már most is a kormány embere, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mandátumának 2013-as lejárta után várhatóan háromharmadra bővül a most még csak kétharmados költségvetési tanácsi többség. A személyi döntések következtében a leendő kormányoknak körülbelül 2024-ig olyan szervezetekkel kell együttműködniük, amelyek „más értékeket vallanak”, mint ők. Hack azt sem tartja kizártnak, hogy a 2014-es választás után feles többséggel kormányra kerülő új, feles hatalom 2015-ös költségvetését a Költségvetési Tanács megvétózza és 2015 tavaszán új választás lesz.

Az új alkotmányt rendületlenül védő Gulyás arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény megszabja az Alkotmánybíróságnak, hogy egy bizonyos határidőn belül el kell bírálnia a hozzá beadott ügyeket. Gulyás szerint ugyanis nonszensz, hogy van olyan ügy, amelyet több mint tíz éve nyújtottak be az Alkotmánybíróságnak. Visszautasította Hack 2015-re vonatkozó vízióját: szerinte ha négy év múlva a Fidesz ellenzékben lesz, a Költségvetési Tanács egy tartható költségvetést nem fog csak azért megvétózni, hogy a köztársasági elnök új választásokat írjon ki.

Salamon László szerint az alkotmánybírák nem az általuk jelölt párt bábjaiként szavaznak a magas testületben. Példának Bihari Mihály, illetve Stumpf István esetét hozta fel. A volt szocialista országgyűlési képviselő Bihari vezette Alkotmánybíróság átengedte a Fidesz által kezdeményezett és 2008 márciusában meg is tartott népszavazás kérdéseit, a Fidesz által jelölt Stumpf pedig 2010 októberében megszavazta a kilencvennyolc százalékos különadó alkotmányellenességét.

Mi lesz, ha a határidőn belül az Alkotmánybíróság nem hoz meg egy adott határozatot? Ki lehet ezt kényszeríteni? – vetette fel Gulyással vitatkozva Hack Péter.

Az  új alkotmány a társadalmat nem osztja meg, mert az már meg van osztva, de nem annyira, mint a politikai osztály – felelte Salamon László arra a kérdésre, hogy az új alkotmány megosztja vagy egyesíti-e a társadalmat. Szerinte a hétfői végszavazásnál azt kell eldönteni, hogy az 1949. évi XX. törvényre van-e szükségünk, vagy a mostanira, „ami előremutat” és „választ ad a XXI. század nagy kérdéseire”.

„Ez az alkotmány szakít a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel” – közölte Halmai, aki erre az ideológiai, világnézeti, vallási semlegesség feladását hozta fel példának. Ráadásul az új alkotmány nem állampolgári, hanem kulturális-nemzeti alapon szól az emberekhez. Tovább rontja a helyzetet, hogy az új alkotmány egypárti lesz és „sem szakmai, sem társadalmi vita nem folyt róla” – mondta.

Az ismét derültséget okozó Hack Péter közölte: „Jó lett volna leírni, hogy mit értenek történeti alkotmány alatt. A papír elbírta volna, vagy legalábbis remélem, hogy elbírta volna és az értelmezést könnyebbé tette volna.” Hatalmas tapsot kapott az alábbi mondatával: „Egyikünk sem tudja megmondani, hogy 2014-ben, 2018-ban, 2022-ben – ha lesz még választás – mi lesz az eredménye.” Hangsúlyozta: a közép-kelet-európai országok posztkommunista alkotmányait mindenhol vagy az ellenzék támogatásával vagy népszavazással fogadták el. „Ez önmagáért beszél” – mondta, majd hozzátette: az új alkotmány által képviselt értékrend nem a magyar lakosság egészének értékrendje, hanem egy részének, így a lakosság másik rész kikerül az új alkotmány kereteiből. „Demokráciákban legfeljebb az anarchisták és a maoisták vannak az alkotmány keretein kívül” – tette hozzá.

Egy, a közönség soraiból érkező kérdésre Halmai úgy reagált: az Európai Unió Alapjogi Chartájában benne van a szexuális kisebbségek védelme, az új magyar alkotmányban viszont nem lesz benne. Közölte: egy német újságíró megkérdezte tőle, hogy a szentkoronatannak az új alkotmányban való szerepeltetése nem jelent-e területi követeléseket. Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában három ország nevében nincs benne az államforma: Romániáéban, Moldáviáéban és Montenegróéban. „Most csatlakozunk ehhez az elit klubhoz” – mondta.

Szabolcs Péter

„Nagyon sajnálatos, hogy a magyar választópolgárok ingerküszöbét nem éri el a liberális demokrácia leépítése” – zárta gondolatait Halmai Gábor.

Salamon László szerint viszont húsz év után eljött a lehetősége, hogy az európai volt szocialista országok közül utolsóként végre végleges alkotmánnyal váltsuk fel „az ideiglenes, legitimitásában fogyatékos alkotmányt”.

Minden hatalom addig terjeszkedik, amíg korlátba nem ütközik – vélte Hack Péter. Az alkotmánynak olyan mechanizmusnak kellene lennie, amely az állam visszaéléseit a minimumra szorítja vissza, de az új alkotmány nem olyan. A Himnusz első sorával kezdődő új alkotmányt úgy kommentálta: „Balsors, akit régen tép”.

Halmai: káoszt és bizonytalanságot látok

Halmai Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, az, hogy az új alkotmány 1949-től utólag, visszamenőlegesen hatálytalannak tekinti a régit, beleértve az 1989-es és az azt követő módosításokat, „beláthatatlan és értelmezhetetlen következményekkel jár” például arra nézve, hogy a jelenlegi alkotmányozó hatalom „miből nyeri a legitimitását”. A mostani többség ugyanis a most visszamenőlegesen hatályon kívül helyezendő alkotmány alapján kapott kétharmadot az Országgyűlésben – hívta fel a figyelmet egy paradoxonra az Országos Választási Bizottság volt elnökhelyettese. „Azt sem tudjuk, mit jelent ez az összes kétharmados törvény vonatkozásában. Hatályon kívül kerül január elsejétől az egyesülési jogról szóló törvény? Azt gondolom, hogy igen. […] Káoszt és bizonytalanságot látok” – mondta Halmai. Szerinte a kormány célja az lehetett, hogy kétharmados hatalmával olyan rendszert építsen ki, amelyet egy majdani feles kormánytöbbség „nem fog tudni felülírni”.

Túry Gergely

Kérdésünkre válaszolva Halmai még elméleti szinten sem tudja elképzelni, hogy az új alkotmányt az Alkotmánybíróság – arra hivatkozva, hogy az ellentétes a mostani alkotmánnyal – megsemmisítse. „Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát ismerve még az alkotmánymódosítások sem lehetnek az alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgyai, egy új alkotmány meg végképp nem.”

A jogászprofesszor megismételte a vitában elmondottakat: „Sajnos a magyar választópolgárok többsége nem foglalkozik az alkotmányos értékekkel, nem éri el az ingerküszöbét az, hogy ezeket az alkotmányos értékeket az új alkotmány visszaveszi. Az emberek túlnyomó többségét nem érdekli, hogy leépül az alkotmányos demokrácia. Nem az új alkotmánynak, hanem az érezhető gazdasági intézkedéseknek köszönhető, hogy a Fidesz népszerűsége csökken.”

Személyes politikai jövőjéről Halmai azt mondta: elkötelezettje volt az 1989-es alkotmányos rendszernek. Magát azonban nem politikusnak, hanem szakembernek tartja és – bár liberálisként „nagyon drukkol a liberális értékek fontossá válásának” – a pártpolitikában a jövőben sem kíván részt venni.