A Frankfurter Allgemeiner Zeitunk cikkében Sólyom emlékeztetett arra, hogy a tervezet Magyarországon és külföldön a bírálatok kereszttüzében áll. Utalt arra, hogy a maga részéről annak szakszerű megítélését kívánja elősegíteni. Az új alkotmány - mint fogalmazott - nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni. "A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad" - szögezte le a volt államfő.

Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet - a jelenlegi alkotmánnyal összehasonlítva - egyes részleteiben jobban, egyes részleteiben rosszabbul van megfogalmazva, de "semmiképp nincs az európai átlag alatt."  Az állam felépítéséről  szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait.

"Vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek" - jelentette ki Sólyom, "különösen fájónak" nevezve az alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. "Ez érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint ezáltal az alkotmány "általános megítélése negatívvá válik". Sólyom László szerint az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. "Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse" - vélekedett.

Sólyom utalt arra, hogy a demokratikus törvényhozás és az alkotmányellenes törvények elutasítására hivatott alkotmánybíróság között állandó a feszültség. Egy olyan kormány- és parlamenti többségnek azonban, amely a kétharmad birtokában jogot szerzett egy új alkotmány kidolgozására is, nehezére esik annak elismerése, hogy törvényhatározatait egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ebből fakadóan akarta a kormánytöbbség az alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen.

"Ezt a populista tervet azonban szerencsére végül feladták" - fogalmazott a volt államfő, utalva arra, hogy a tervezet új megfogalmazása szerint a bíróság utólagos normakontrollt is végezhet, és elutasíthat törvénytervezeteket. A költségvetésről, valamint az adókról és illetékekről szóló törvényeket azonban kivonták az alkotmánybíróság illetékessége alól. Ez a hatáskör-korlátozás - emlékeztetett Sólyom - a régi alkotmány módosításaként már tavaly novemberben életbe lépett, mégpedig válaszként az alkotmánybíróság egyik - politikailag bosszantó - ítéletére. Ezt a korlátozást a nehéz pénzügyi helyzetre való utalással az új alkotmány is tartalmazza, miáltal a törvényhozás egy széles területét kivonják a magasabb szintű ellenőrzés alól - mutatott rá Sólyom László.

Az új alaptörvény alkotmánybírósági vizsgálhatóságát firtató kérdésre válaszolva a volt elnök kijelentette: az alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta. "Nem tartom valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság a jövendő alkotmányt vizsgálatnak vetné alá" - tette hozzá. "A bíróság az elmúlt hónapokban megélte azt, hogy egész értelmes létezését megkérdőjelezték, és feltűnően óvatossá vált" - fogalmazott Sólyom.

A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számával kapcsolatos kérdésre kifejtette: bármi is az indíték ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. "Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat" - jelentette ki, hangoztatva, hogy a kormányzás rugalmasságot követel. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen törvények a rendszerváltás idejéből származnak, amikor nem lehetett mindent az alkotmányban szabályozni, az ellenzék pedig beleszólási jogot akart kapni.

Végezetül Sólyom László utalt arra, hogy az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban a jobboldali választók táborából sok "romantikus követelést" kellett tárgyalni, még ha végül ezeket elutasították, vagy a preambulumban helyezték is el. "A tényleges alkotmányszöveg mindazonáltal a közös európai alkotmányos hagyományokon alapul" - fogalmazott a volt államfő.

Az interjú végén úgy vélekedett: mivel az alkotmányozók azt hangsúlyozzák, hogy az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte. Talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot - tette hozzá. "Furcsa módon az új alkotmány a 'történelmi alkotmányra' hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a 'láthatatlan alkotmány', amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően" - vélekedett végezetül Sólyom László.